Pesti Srácok

Az év embere a szelfiző majom és a #MeToo mozgalom

A Time magazin hagyományteremtő, a mai napig gyakorolt gesztusán felbuzdulva az esztendő utolsó hónapjában egyre több szervezet érez késztetést arra, hogy kikiáltsa "az év emberét". A Time szerkesztősége idén a #MeToo mozgalmat választotta a címre, míg a PETA amerikai állatvédő szervezet azt a véletlenül szelfiző makákót, amelynek fotója hosszú jogvitát váltott ki.

MTI, 061.hu

A szexuális zaklatás ellen fellépő #MeToo társadalmi mozgalmat választotta idén a Time amerikai magazin az "év emberének". Harvey Weinstein procuder, Kevin Spacey színész-rendező és több más neves férfi zaklatási botrányának napfényre kerülése után szexuálisan zaklatott és megtámadott nők milliói osztották meg saját történetüket a világhálón.

PestiSracok facebook image

A mozgalom spontán indult októberben, miután Alyssa Milano színésznő és aktivista egyik facebookos ismerőse barátjának javaslatára a következő üzenetet írta ki a Twitter mikroblog portálra: "Ha titeket is szexuálisan zaklattak vagy bántalmaztak, írjátok ki válaszul erre az üzenetre, hogy engem is" (me too). Az üzenetre két nap alatt közel egymillióan válaszoltak. A #MeToo mozgalmat Tarana Burke aktivista alapította meg a Twitteren egy évtizede, hogy felhívja a figyelmet a szexuális erőszakra.

A Time szerdán az NBC televízió Today című showműsorában ismertette az idei év emberét, amelynek műsorvezetőjét, Matt Lauert a múlt héten menesztették zaklatási vádak miatt. Donald Trump amerikai elnök, akit szintén több nő vádolt meg helytelen szexuális magatartással, a második helyen végzett. Trump tagadta, hogy bármi hasonlót követett volna el. A harmadik helyet Hszi Csin-ping kínai elnöknek ítélték oda.

Ha nem is a homo sapiensek közül választott, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) harcos amerikai állatvédő szervezet legalább humanoid lényt jelölt meg az év embereként. Azt a véletlenül szelfiző makákót választották, amelynek vigyorgó önportréja az elmúlt években bejárta a világhálót és hosszú jogvitát váltott ki. Szerdai közleményük szerint a Naruto nevű fekete makákó a szelfivel azt mutatta meg, hogy "ő nem valami, hanem valaki".

David Slater brit fotós 2011-ben készített fotósorozatot Celebesz sziget állatvilágáról. A felvételeket később könyvben mutatta be, amelyben két Naruto által készített önportré is szerepelt. Ezek úgy születtek, hogy a majom az őserdőben felkapta a fotós egy gépét és véletlenül készített magáról pár szelfit. A fotóst a PETA beperelte, mivel szerintük a híressé vált kép utáni szerzői jogi bevétel az indonéziai dzsungelben élő makákónak jár. A per hosszan húzódott, de egy San Franciscó-i bíróság szeptemberben pontot tett az ügy végére.

Az ítélet szerint a majmot nem illeti meg a szerzői jog, Slater azonban úgy döntött, hogy a szerzői jogból a jövőben befolyó összeg negyedét olyan jótékonysági szervezetnek utalja, amely gondoskodik "a Naruto nevű majomról vagy élőhelyének megőrzéséről".

képforrás: BBC

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)