Pesti Srácok

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai Zsinagógát

A Dohány utcai Zsinagóga is szerepel az Európai Örökség címre jelölt idei kilenc helyszín között - közölte a Miniszterelnökség kedden az MTI-vel.

MTI

A zsinagógát a hozzá tartozó - a múzeumot, a levéltárat, az I. világháborúban elesett magyar zsidó katonák tiszteletére elhelyezett emlékművet, a holokauszt áldozatainak maradványait őrző kertet, valamint a Raoul Wallenberg Emlékparkot is magában foglaló - komplexummal együtt jelölték az elismerésre. Ezzel Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet az emblematikus helyszínekből álló listán.

PestiSracok facebook image

Az Európai Örökség cím idei várományosai között szerepelnek Lipcse zenetörténeti helyszínei (Németország), a Cadinai erőd (Olaszország), a Javorcai kápolna (Szlovénia), a Natzweileri koncentrációs tábor és altáborai (Franciaország és Németország), a Máramarosszigeti emlékmű (Románia), a Bois du Cazier (Belgium), Schengen falu (Luxemburg) és a Maastrichti Szerződés (Hollandia) is.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a Dohány utcai Zsinagóga Európában a legnagyobb, a világon pedig a második legnagyobb zsinagóga, Európa történelmében az integrációt, az emlékezést és a párbeszédre való nyitottságot jelképezi.

Az Európai Örökség cím azzal a céllal jött létre, hogy előtérbe helyezze a közös európai örökséget, erősítse a közösségi identitást és megszilárdítsa a kultúrák közötti párbeszédet. 2017-ben 19 állam nyújtott be pályázatot a címre, ezek közül 25 helyszín jutott tovább az előválogatáson. Az elismerésre jelölt kilenc helyszínt az Európai Bizottság által felállított független szakértői testület választotta ki.

Az idén jelölt kilenccel együtt harmincnyolcra emelkedhet az Európai Örökség címmel kitüntetett helyszínek száma. A Bizottság 2018 februárjában ítéli oda hivatalosan a címet a helyszíneknek, a díjátadó ünnepséget 2018 márciusában Bulgáriában rendezik meg - olvasható a közleményben.

fotó: origo.hu

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!