Pesti Srácok

Ingyenes filmdömpinggel kedveskedik karácsonyra a Filmarchívum

December 22-étől január 12-éig 60 filmjét teszi szabadon hozzáférhetővé a Filmarchívum azzal a céllal, hogy a közönség megismerhesse a filmtörténet klasszikusait és ritkaságait, valamint betekintést nyerjen az intézmény munkájába, a magyar filmtörténet korszakaiba.

MTI

Az év eleje óta a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő, 1957-ben alapított Filmarchívum igazi filmcsemegékkel zárja a jubileumi évet: a válogatásba felújított klasszikusok mellett ritkán vagy soha nem látható különlegességek is bekerültek - közölte a Filmalap. Az összeállítás legrégebbi filmjei a Lumiére testvérek által Budapesten készített ősfilmjei, a legújabbak pedig a digitális restauráláshoz kapcsolódó, idén készült werkfilmek és interjúk lesznek, amelyek a filmfelújítás 21. századi módszereibe és szakmai hátterébe engednek bepillantást.

PestiSracok facebook image

Helyet kaptak a válogatásban olyan hiányosan fennmaradt régi magyar filmek is, amelyek épp emiatt nem kerülhetnek soha tévéképernyőre, de a szerkesztők külön figyelmet szenteltek a külföldön világhírűvé vált magyar filmesek, mások mellett Kertész Mihály, Korda Sándor, Tóth Endre vagy Radványi Géza Magyarországon készült alkotásainak is. Játékfilmek mellett dokumentumfilmek is szerepelnek a gyűjteményben: a háború előtti kultúrfilmek, a klipek őseinek számító zenés filmek, városfilmek és országimázs-filmek is. Ilyen az az 1936-os Kolozsvárt bemutató oktatófilm is, amelyet eredetileg iskolákban vetítettek.

Az archívum legkorábbi, 1916-os Budapest-filmje is bekerült a válogatásba. Az alkotásra csupán néhány éve találtak rá osztrák kutatók. A történelem, a filmtörténet és a technikatörténet iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a számukra érdekes tartalmakat, hiszen a rövidfilmek témája a rémhírterjesztéstől a háború pusztításán át az automata telefonig nagyon változatos. Az archívum külön gyűjteményét képezik az amatőrfilmek, amelyek között akadnak játékfilmek is. Ilyen a Halálos tavasz 1935-ös változata is, amely négy évvel megelőzte a jól ismert Karády-filmet.

Az idén 100 éve született Fábri Zoltán számos teljes körűen felújított alkotása is elérhető lesz január közepéig szabadon, ahogy a háború utáni magyar filmgyártás első világsikere, az épp 70 éve forgatott Valahol Európában is. A 90 éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi mellett meg lehet tekinteni az alkotótársával és feleségével, Henrik Irénnel készült interjút is. A magyar filmtörténet több évtizedes múltjában való bolyongást az Archívum filmtörténészei által írt szöveges ajánlók segítik. A filmeket ITT lehet elérni.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.