Pesti Srácok

Megnyílt a Karátson Gábor Emlékszoba

Emlékhely nyílt Karátson Gábor festő, író, filozófus egykori műteremlakásában kedden. A Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.

MTI

Egy forgalmas utcáról intim térbe lép majd a látogató, ez a fajta bensőségesség pedig jól illik Karátson Gábor életművéhez is - mondta el a lakásgyűjtemény keddi megnyitóján az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hozzátette: az emlékpontra a lakásgyűjtemény helyett jobban illik az otthon szó, ebbe az otthonba térhet be a Karátson Gábor világára kíváncsi látogató. Ebbe a világba pedig belefért a kínai és a japán kultúra, a Biblia és az ökológia, a festészet és az írás, az egzisztenciális elmélyülés, a nyelvészet és a művészettörténet - emlékeztetett a miniszter.

PestiSracok facebook image

Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa kiemelte: 1956 a mérték és a mérce volt Karátson Gábor számára, akinek egész élete a szabadságról szólt. Karátson Gábor egyike volt az utolsó polihisztoroknak - jegyezte meg a történész. Mint elárulta, maga is sokat kapott Karátson Gábortól, akár mint festőművésztől, akár mint a szó, az írás, a gondolkodás művészétől, de a természetről való gondolkodás, a keleti filozófia és művészet világával is a művész ismertette meg Schmidt Máriát.

Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros polgármestere szerint a belvárosiaknak könnyű helyzetük van, ha emlékezni akarnak a múltra. Az emlékezés tudományát azonban át kell adni - figyelmeztetett, hozzátéve: ezért is volt fontos, hogy létre tudták hozni ezt a lakásmúzeumot. Granasztói Szilvia iparművész, Karátson Gábor özvegye elmondta: férje 2015-ös temetése óta foglalkoztatta, hogyan lehetne lakásmúzeumot létrehozni.

A lakásgyűjteményt az 1956-os Emlékbizottság csaknem 24 millió forintos támogatásával alakították ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belváros-Lipótváros és a Magyar Művészeti Akadémia segítségével. Granasztói Szilvia emlékeztetett arra is, hogy Karátson Gábornak a napokban nyílt kiállítása a Műcsarnokban, bibliai akvarelljeit pedig a Bibliamúzeumban, az Országos Evangélikus Múzeumban és a Hold utcai templomban láthatja a közönség.

Fotó: Heti Válasz

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.