Pesti Srácok

Rekordáron kelt el egy Tihanyi-festmény

Kétszázmillió forint felett, rekordáron kelt el Tihanyi Lajos Pont St. Michel című látképe a Virág Judit Galéria téli árverésén, amelyen ugyancsak jelentős áron talált gazdára Csontváry Kosztka Tivadar hetven éve eltűntnek hitt Olasz halász című képe is.

MTI, 061.hu

Az életműben is rekordnak számító árért, 220 millió forintért ütötték le Tihanyi Lajos 1908-ban készült olajképét. A festmény kikiáltási ára 80 millió forint volt. Az 1908-as festmény kép egyik oldala a párizsi Pont St. Michelt, a másik pedig Ádámot és Évát ábrázolja. Tihanyi Lajos művét jutalékkal együtt 264 millió forintért vásárolta meg az Ernst Galéria, a kép az Ernst Wastl és Eleni Korani által gondozott műgyűjtemények egyikébe kerülhet.

PestiSracok facebook image

A galéria tájékoztatása szerint ez a magas ár paradigmaváltást eredményezhet a magyar műtárgypiacon, mivel a 200 millió forintos határ közelébe eddig csak Csontváry Kosztka Tivadar és Munkácsy Mihály alkotásai kerültek. Tihanyi Lajosnak ebből a korszakból származó művei a magyar fauve festészeti irányzat kiemelkedő alkotásai, amelyek mind magyar, mind nemzetközi szempontból is fontos elemei az egyetemes művészeti kánonnak.

A látkép akkor készült, amikor Tihanyi a párizsi Saint-Michel rakparton lakott. A festményen az a motívum jelenik meg, amit abból az ablakból festett Tihanyi, amely mellett Matisse lakott. A kép - másik két Tihanyi mű mellett - 110 év lappangás után került elő érintetlen állapotban, közvetlenül az első tulajdonos leszármazottainak gyűjteményéből.

A 223 műtárgyat felvonultató téli árverés másik, kiemelkedő áron elkelt műve Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász című festménye volt. A művész taorminai tartózkodása alatt festett képére a licitálás a magyar árverések történetében rekordnak számító 100 millió forintos kikiáltási árról indult és a mű végül 140 millió forintért cserélt gazdát.

Csontváry Olasz halász című, 1901 körül készült festménye (forrás: Fidelio)

Hosszú licitharc bontakozott ki Aba-Novák Vilmos nagy méretű, Kikötő című művéért is: a képet végül jóval a 80 milliós becsértéke felett, 120 millió forintnál ütötték le. Ugyancsak jól szerepelt az árverésen a festő Nyári kocsma című alkotása, amelyet 7,5 millió forintos kikiáltási ár után végül 28 millió forintért vásárolták meg. A tájékoztató szerint Vaszary János aprólékosan kidolgozott Pünkösdi rózsákért című virágcsendélete a 24 millió forintos kikiáltási ár csaknem háromszorosáért, 71 millió forintért kelt el és így ez a mű lett az eddigi legdrágábban elkelt Vaszary-festmény.

Berény Róbert Piros ruhás nő zöld szobában (Reggeli) című alkotása Breuer Etát, a festő feleségét, múzsáját ábrázolja. A festmény 55 millió forintért cserélt gazdát. Mint írják, a remekművek árverésén rekordnak számító, 1,179 milliárd forintos összleütési értéket értek el.

Fotó: mutargy.com

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.