Pesti Srácok

Rekordáron kelt el egy Tihanyi-festmény

Kétszázmillió forint felett, rekordáron kelt el Tihanyi Lajos Pont St. Michel című látképe a Virág Judit Galéria téli árverésén, amelyen ugyancsak jelentős áron talált gazdára Csontváry Kosztka Tivadar hetven éve eltűntnek hitt Olasz halász című képe is.

MTI, 061.hu

Az életműben is rekordnak számító árért, 220 millió forintért ütötték le Tihanyi Lajos 1908-ban készült olajképét. A festmény kikiáltási ára 80 millió forint volt. Az 1908-as festmény kép egyik oldala a párizsi Pont St. Michelt, a másik pedig Ádámot és Évát ábrázolja. Tihanyi Lajos művét jutalékkal együtt 264 millió forintért vásárolta meg az Ernst Galéria, a kép az Ernst Wastl és Eleni Korani által gondozott műgyűjtemények egyikébe kerülhet.

PestiSracok facebook image

A galéria tájékoztatása szerint ez a magas ár paradigmaváltást eredményezhet a magyar műtárgypiacon, mivel a 200 millió forintos határ közelébe eddig csak Csontváry Kosztka Tivadar és Munkácsy Mihály alkotásai kerültek. Tihanyi Lajosnak ebből a korszakból származó művei a magyar fauve festészeti irányzat kiemelkedő alkotásai, amelyek mind magyar, mind nemzetközi szempontból is fontos elemei az egyetemes művészeti kánonnak.

A látkép akkor készült, amikor Tihanyi a párizsi Saint-Michel rakparton lakott. A festményen az a motívum jelenik meg, amit abból az ablakból festett Tihanyi, amely mellett Matisse lakott. A kép - másik két Tihanyi mű mellett - 110 év lappangás után került elő érintetlen állapotban, közvetlenül az első tulajdonos leszármazottainak gyűjteményéből.

A 223 műtárgyat felvonultató téli árverés másik, kiemelkedő áron elkelt műve Csontváry Kosztka Tivadar Olasz halász című festménye volt. A művész taorminai tartózkodása alatt festett képére a licitálás a magyar árverések történetében rekordnak számító 100 millió forintos kikiáltási árról indult és a mű végül 140 millió forintért cserélt gazdát.

Csontváry Olasz halász című, 1901 körül készült festménye (forrás: Fidelio)

Hosszú licitharc bontakozott ki Aba-Novák Vilmos nagy méretű, Kikötő című művéért is: a képet végül jóval a 80 milliós becsértéke felett, 120 millió forintnál ütötték le. Ugyancsak jól szerepelt az árverésen a festő Nyári kocsma című alkotása, amelyet 7,5 millió forintos kikiáltási ár után végül 28 millió forintért vásárolták meg. A tájékoztató szerint Vaszary János aprólékosan kidolgozott Pünkösdi rózsákért című virágcsendélete a 24 millió forintos kikiáltási ár csaknem háromszorosáért, 71 millió forintért kelt el és így ez a mű lett az eddigi legdrágábban elkelt Vaszary-festmény.

Berény Róbert Piros ruhás nő zöld szobában (Reggeli) című alkotása Breuer Etát, a festő feleségét, múzsáját ábrázolja. A festmény 55 millió forintért cserélt gazdát. Mint írják, a remekművek árverésén rekordnak számító, 1,179 milliárd forintos összleütési értéket értek el.

Fotó: mutargy.com

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.