Pesti Srácok

A Velencei Biennálé magyar kiállítása mostantól Budapesten

A budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban is bemutatják szombattól Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című projektjét, amely november végéig az 57. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában volt látható.

MTI

Az idén rekordszámú, 615 ezer látogatót fogadó velencei biennále májusban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt; a seregszemle kiállításait - köztük a magyar pavilon projektjét - november 26-ig tekinthette meg a közönség. "A magyar kiállítás fogadtatása nagyon jó volt: mind a szakmai, mind a nagyközönség jól rezonált Várnai installációjának felvetéseire, az utópiák szükségességének kérdéskörére" - idézte a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztost, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatóját. A Lumú vezetője kiemelte: "az idei biennále igen mozgalmas és eredményes volt számunkra. A nemzeti pavilon kiállítása mellett két külön programhoz is csatlakoztunk: az Artist's Practice programban Várnai Gyula és Hajas Tibor alkotói praxisáról filmet készítettünk, melyet a biennálén is bemutattak, és részt vettünk az Unpacking My Library programban is. Ennek elkészült a bővített magyar változata, a Magyar Pavilon (1986-2017) virtuális könyvtára is, mely a Ludwig Múzeum könyvtára üvegfalán és honlapján böngészhető".

PestiSracok facebook image
fotó: Zsedrovits Enikő

Várnai kiállítása több installáció mentén idézi meg a múlt futurológiai elképzeléseit és utópiáit; forrásai talált tárgyi és képi elemek, amelyeket új összefüggésekbe helyez. A hatvanas évek jövővízióira reflektál, szembesít azok megvalósulatlanságával, a jövő kiszámíthatatlanságával. Pozitív üzenetet sugall: a mai pesszimista verziók helyett van esélyünk, hogy az elkövetkező évtizedek meglepetésszerű fordulatoknak köszönhetően másként alakuljanak, mint ahogy azt ma gondolhatjuk - emlékeztet a kiállítás ajánlója. A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is, amely a napokban meghívást kapott a 2019. évi Ostrale Biennáléra, Drezdába.

fotó: Ludwig Múzeum

Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol; ez a munka a művész adományaként a Ludwig Múzeum gyűjteményébe került. Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába.A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került. Várnai Gyula kiállítását a magyar közönség 2018. január 14-ig tekintheti meg a Ludwig Múzeumban. A művész és kurátor 2018. január 6-án a látogatókat rendhagyó tárlatvezetéssel várja, melyen elhangzik majd Várnai Gyulának erre az alkalomra készült akusztikus alkotása is - közölte a Ludwig Múzeum.

fotó: Rosta Sándor - Ludwig Múzeum

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.