Pesti Srácok

Ki a fasza gyerek? - Húsz év után vinylen is megjelent a Kartel Jégre teszlek című albuma

1997-ben, tehát már több, mint húsz éve jelent meg a rendszerváltás utáni magyar pop egyik legnagyobb hatású albuma, a Kartel Jégre teszlek című bűnügyi riportja, amit nem Juszt László Kriminálisában mutattak be, hanem a Sony adta ki, abban az évben, amikor autóbalesetben meghal tDiana hercegnő, amikor, megjelent az első Harry Potter-kötet és amikor elindul a South Park az Egyesült Államokban, nálunk pedig kétvállra fektették az akkor indult bulvártévék (RTL, TV2) az országot.

PZL – 061.hu

A Jégre teszlek anno nem jelent meg vinylen, mindent vitt a CD-ipar, így aztán húsz éves évforduló kiváló alkalom volt arra, hogy az anyag LP-n is bizonyítson. A lemez afféle lenyomata a kilencvenes évek frusztrációinak, amikor nemcsak azzal kellett szembenéznünk, hogy elmaradtak a rendszerváltás álmai, hogy Friderikusz zakóit nézve nem tudtuk, hogy egy osztrák teleshop reklámot nézünk, vagy valami önkormányzati műsort az RS bútoráruház bemutatóterméből. Persze, még nyakunkba kaptuk a szervezett bűnözést, az olajozást, a robbantásokat. A Kartel ezt a fenyegető és ízléstelen korszakot jelenítette meg, és el sem kellett menniük a Fontana étterem teraszáig, elég volt, ha kiszálltak a metróból a Klinikáknál, és elindultak a Szigony utca felé.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Az teljesen mindegy, hogy Zana Zoli a nyócba lakott-e, vagy a XIII-ba, azt, hogy valami nagyon nincs rendben az országban, azt ugyanúgy érezhette volna a Békés megyei temetőkben is, ahol rá lehetett mutatni azokra a fiatal rendőrökre, akik az olajügyekben nyomoztak, és aztán állítólag öngyilkosok lettek. A Kartel tehát nem egy afféle kerületi harsona volt, hogy akkor kérem ez megy a nyócban, vagy Angyalföldön, józsefvárosi kurvanegyed csak kiinduló pont volt, a zenekar a prostituálódott országról írta meg olyan alapossággal a való világot, ahogy azt a harmincas években népi írói a szociográfiákban. És most az sem számít, hogy a hiphop abban az időben divat volt, és hogy a szövegi fordulatokban is érezzük itt-ott a nyersfordítások báját. Mert a Kartel olyan erővel vágta szájon a Z+ tévé munkatársait, a Wanted szerkesztőségét, a feminista mozgalmat és a prostituáltak érdekvédelmi szervezeteit, hogy kijelenthetjük: a Jégre teszlek elment a falig, csak azért már nincs értelme lemezt csinálni, hogy még mocskosabb szájjal köpje tele valaki a mikrofont.

Az album nemcsak az akkor kibontakozó hiphop szcénának adott muníciót, de megihlette a kortárs magyar irodalmat is, Térey János több művében (pl. Paulus, Nibelung-lakópark) találunk Kartel-sorokat. A Jégre teszlek nemcsak a lefegyverzően erős szövegi pusztítás miatt figyelemre méltó, Pierrot produceri megoldásai máig afféle referencia munkák, fúvósokkal, remek groove-okkal teletűzdelt melodikus slágerek. Ott van a két csúcsdal a Keleti oldal – nyugati oldal és a Rossz vér, de ugyanilyen erős a Ki a fasza gyerek és a Stricik és kurvák is. És ez szinte egy fél lemez, de a többi szám sem üresjárat, ami az volt (pl. Don Döglégy,Gyors sávban élek, Hyva Suomi), az nem is került fel a vinyl változatra. Mivel egy vinyl album maximum 45 perc lehet, és az 1997-ben megjelent CD lényegesen hosszabb volt a Budapest Vinyl Records két dolgot tehetett: vagy lehagy néhány kevésbé erős track-et, vagy dupla lemezen adja ki, esetleg a Fehér hó maxi dalaival kiegészítve…


Mivel a limitált szériás vinylek gyártási költsége magas (a lemez 6000 Ft-os áron került forgalomba), így a kiadó nem akarta a rajongókat fölösleges költségekbe verni, inkább elkészítették a zenekar tagjainak ajánlásával egy afféle Jégre teszlek best of-ot. És jöjjön a legfontosabb kérdés: hogy szól az anyag? Nos, miután a felvétel kapott egy masztert, jobban kijön a „mélységélesség”, nincs minden középre tolva, szóval, olyan élmény meghallgatni, mint amikor 1997-ben bevágtuk egy Toyota Celica lejátszójába, és meg sem álltunk az E-klubbig. Az sem utolsó szempont, hogy a fiúk jól nyomják a vakert, remekül érzik a ritmizálást. Aki megpróbált már házibuliba rappelni, az tudja, hogy jól nyomni, ritmizálni, legalább olyan nehéz, mint mondjuk elénekelni egy népdalt. Talán az sem utolsó szempont, hogy az album intróa az A.E.Bizottság Kalandra fel című lemezének felütése mellett (Mit látsz Laca?... Egy nagy segget látok….) a legerősebb indítás: Kész vagytok, gecik? Innen már mindenki tudja, hogy mihez tartsa magát.

A zenekar talán akkor a legerősebb, amikor életképeket írnak meg, vagy éppen elmesélik egy-egy napjukat, amiben persze kulcsszerepük van a kurváknak, a striciknek és a játékosok klubjának. Ugyanakkor Döglégy Zoli nem veszi halálosan komolyan magát („Hiphop nemzet, ezt a hülyeséget!”), miközben remekül profiloz egy olyan társadalmat, amely a lemez megjelenése után néhány hónappal szembesül azzal, hogy az utcán lelövik a kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező Fenyő János médiavállalkozót, majd bomba robban az Aranykéz utcában. A Jégre teszlek vinyl nemcsak szuvenír, otthoni hallgatásra is javallott, mert az anyagot nemcsak a húszéves BMW-ékben lehet bömböltetni a lakótelepi parkolóban, hanem otthon is, de csak akkor, ha már elvittük a gyereket az oviba.

Ganxsta Zolee és A Kartel
Jégre teszlek
Budapest Vinyl Records
13 szám kb. 45 perc

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.