Pesti Srácok

Lebőgött a firenzei premieren a Carmen új befejezése

Nemtetszésének adott hangot a közönség a Carmen című opera radikálisan új befejezésű változatának vasárnapi bemutatóján Firenzében.

MTI

Bizet operájának új feldolgozásában nem szúrják le a hősnőt, mert szembeszáll gyilkosával. A cigánylány, Carmen lelövi a féltékenységében rátámadó Don Josét a férfitől megszerzett pisztollyal. Az ortodox felfogástól drámaian eltérő befejezés a nők elleni erőszakra és a nők helyzetével való visszaélésekre hívja fel a figyelmet. A téma a tavaly októberben kipattant Weinstein-botrány nyomán került előtérbe.

PestiSracok facebook image

"Bizet munkájának aktualizált változatát viszem színre, megszabadítva a darabot a 19. századi nőszemlélettől"- mondta a premiert megelőzően Leo Muscato, a firenzei Teatro del Maggio Musicale operaház rendezője, aki eredetileg ellenezte a változtatást, arra hivatkozva, hogy éppen Carmen halála a darab motorja. Később azonban megértette Cristiano Chiarot, az operaház vezetőjének koncepcióját: Carmen halála egykor arról szólt, hogy a nőnek fel kell áldoznia magát, hogy megőrizze szabadságát. Ennek a nézőpontnak azonban manapság már nincs értelme.

A hétfői beszámolók szerint azonban a premier estéjén Carmen kellékpisztolya nem működött, tönkretéve a jelenetet, amitől szemlátomást a közönség nem volt elragadtatva. "Pfujolás és ócska fegyverek - az életben maradó új Carmen leszerepelt Firenzében" - írta a La Repubblica című olasz lap, amely azt is kritizálta, hogy a történetet a 19. századi környezetből a késő 1970-es évek Olaszországába emelték át.

A La Nazione című helyi lap szerint a közönség füttyögése egyedül Muscatónak szólt, az énekesek és a zenekar tagjainak teljesítményét tapssal jutalmazta a közönség. Az előadást ért negatív kritikák nyomán Firenze polgármestere, Dario Nardella védelmébe vette az operaház vezetőjét és rendezőjét. "Támogatom a döntést, miszerint változtassuk meg a #Carmen végét" - írta Nardella a Twitteren, hozzátéve, hogy Olaszországban is egyre erősödik az a kulturális, társadalmi és etikai üzenet, amely a nők elleni erőszak elítélését hirdeti.

Georges Bizet 1875-ben írta a Carment Prosper Mérimée regénye nyomán, és az operát az 1830-as évek Spanyolországába helyezte. Az új előadásban Carmen modern nő, aki gyárban dolgozik, Don José pedig erőszakos rendőrtiszt. A négyfelvonásos mű premierjét 1875-ben tartották Párizsban. A közönséget meghökkentette, hogy a színpadon olyan egyszerű emberek élete elevenedett meg, mint a gyári munkások, csempészek, katonák és cigányok.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)