Felavatták Berzsenyi Dániel felújított síremlékét

Halálának 182. évfordulóján avatták fel és koszorúzták meg a Somogy megyei Niklán szombaton a település egykori polgára, Berzsenyi Dániel síremlékét.

MTI

Az 1776-ban a Vas megyei Egyházashetyén született költőről Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a megemlékezésen azt mondta: felnőtt éveiben a niklai birtokai irányítása mellett elmélyülten foglalkozott az irodalommal. Ennek eredményeként mintegy 600 oldalnyi vers és értekező próza maradt ránk. "Berzsenyi versei fölött töprengve valóban lehet olyan érzésünk, mintha ez a költészet egyenesen ebből a szelíd, idilli dunántúli tájból nőtt volna ki".

A Berzsenyire olyannyira jellemző mélabú, "de ezzel együtt a szenvedélyes, tüzes nekibuzdulások, a hazáért való aggodalom és a magány keresése" adják ennek a páratlan költészetnek az esszenciáját - jellemezte az írószövetség elnöke. Szakály Sándor történész, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként idézte fel, hogy néhány éve Boross Péterrel, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökével közösen kezdeményezték a leromlott állapotú, védetté nyilvánított niklai síremlék helyreállítását.

A költő Nemcsak Niklának, Somogynak, Egyházashetyének jelent sokat, hanem az országnak is, "mindazoknak, akiknek a magyarság, az irodalom, a kultúra jelent valamit". A megújult síremlék akár zarándokhely is lehet, talán nem lenne haszontalan, ha minden somogyi diák életében egyszer legalább eljutna Niklára, és megtekintené az emlékházat, a könyvtárat és a síremléket - vélekedett Szakály Sándor.

Az avatáson és koszorúzáson részt vevő Móring József Attila országgyűlési képviselő, Somogy megyei fejlesztési biztos szerint nem csak a somogyiaknak, de talán minden magyar diáknak érdemes lenne felkeresnie Berzsenyi egykori települését. "Büszkének kell lennünk erre a hatalmas költőre, ápolnunk kell az emlékét, és segítenünk kell a települést az emlék megőrzésében" - fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy "van még feladatunk" Berzsenyi könyvtára és emlékháza felújításáért.

Fülöpné Kesztyűs Ágota, Nikla polgármestere felidézte, hogy "nemzetünk legnagyobb ódaköltője, a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagja, a sikeres gazdálkodó, a niklai remete" 32 évet töltött a településen. A maihoz hasonló hidegben, 1836. február 24-én temették el. A niklai megemlékezésen jelen voltak és koszorúztak a Berzsenyi család tagjai, illetve szülőfaluja, Egyházashetye polgármestere is.

Fotó: mapio.net