Pesti Srácok

Két hazai jelöltje is van Az év európai múzeuma díjnak

Két magyarországi múzeum, a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont és a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum is bekerült Az év európai múzeuma 2018 díj negyven jelöltje közé.

MTI

A European Museum Forum nonprofit szervezet díjára pályázni lehetett, a verseny legfőbb célja a múzeumi gyakorlatban megjelenő innovációs megoldások terjesztése, a tapasztalatok cseréje Európa-szerte, olyan fejlesztések megismerése, amelyeknek jelentős hatása van a nemzeti és nemzetközi múzeumi szférára. Az elbírálásánál kiemelten figyelik az interaktív, modern technológiai elemek múzeumi jelenlétét, valamint a kiállítóhelyek helyi társadalomba, az ország kulturális turizmusába való beágyazottságát - mondta Dombi Ildikó, a gyulai múzeumot működtető Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

PestiSracok facebook image

Mint felidézte, egy svájci szakember a pályázat beadása után egy nappal ellátogatott a látogatóközpontba, ahol kiemelten fontosnak tartotta, hogy az interaktivitást szolgáló eszközök nemcsak jelen vannak, hanem - más helyektől eltérően - használják is azokat a látogatók. Dombi Ildikó elmondása szerint a szakértőt különösen érdekelte, hogy egy romos épületet lényegében az enyészettől mentettek meg, amikor létrehozták a kiállítóteret, amely a 18. században épült kastélyban a főúri családok mellett - egyedülálló módon - az őket kiszolgáló cselédség életét is bemutatja.

Az ügyvezető igazgató elmondta, tudomása szerint egy szakember inkognitóban is megtekintette a tárlatot. Ezután kaptak értesítést arról, hogy bekerültek a TOP 40-be. "Fantasztikus eredmény, hogy egy vidéki kiállítóhely be tudott kerülni egy ilyen rangsorba" - fogalmazott. Az Almásy-kastély Látogatóközpontot 2016. márciusi megnyitása óta több mint 150 ezren tekintették meg. Elmondta, hogy a jelölt múzeumok május 9. és 12. között Varsóban egy szakmai konferencián mutatkoznak be, amelyre egy filmmel és prezentációval készülnek.

Dombi Ildikó szerint a bemutatkozási lehetőség mellett az is nagyon fontos, hogy megismerhetik a másik 39 múzeumot, és elsajátíthatják az ott alkalmazott innovációkat, ami páratlan lehetőséget jelent. Arról, hogy melyik múzeum kapja meg a díjat, szakmai zsűri dönt. Magyarországról a Sziklakórház Atombunker Múzeum jutott még túl Az Év Európai Múzeuma 2018 díj első fordulóján. Az egykor légoltalmi szükségkórház, amelyet a civil lakosság sokáig nem ismerhetett, a titkosítás feloldása után, 2008-ban nyílhatott meg múzeumként.

A Sziklakórházban jelenleg Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését, emellett megtekinthetők a polgári védelem eszközei és felszerelései is. A múzeum legújabb kiállítása Én lettem a halál, a világok pusztítója címmel mutatja be az atombomba pusztítását. A kiállítás anyagát a Hirosimai Béke Emlékmúzeum és a Nagaszaki Atombomba Múzeum állította össze. Az év európai múzeuma díj sok esetben olyan kismúzeumokra irányította a figyelmet az elmúlt évek során, amelyek bár méretüket tekintve nem nagy intézmények, tartalmi vonatkozásban rendkívül innovatívak voltak.

A pályázatra bármilyen múzeumi intézmény jelentkezhet, amely új, vagyis az elmúlt három évben nyílt; vagy jelentős felújításon, fejlesztésen ment keresztül a jelentkezést megelőző három éven belül. Időszaki, félig állandó kiállításokkal is lehet pályázni.

Mint a European Museum Forum internetes oldalán olvasható, az idei jelöltek között olyan intézmények szerepelnek, mint a bakui Azerbajdzsáni Szőnyegmúzeum, a tamperei Lenin Múzeum, a híres franciaországi lascaux-i barlang rekonstrukcióját bemutató központ, a lisszaboni kocsimúzeum, a londoni Dizájnmúzeum vagy a Német Szövetségi Bank Pénzmúzeuma. Az év európai múzeumává tavaly a több mint 100 éves, 2014-re teljesen megújult Genfi Néprajzi Múzeumot választották meg.

Képforrás: Sziklakórház Atombunker Múzeum

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!