Pesti Srácok

Plágiummal vádolják A víz érintése című film készítőit

Plágium vádjával keresetet nyújtott be szerdán egy Los Angeles-i bíróságon Guillermo del Toro 13 Oscar-díjra jelölt A víz érintése című filmjének készítői ellen a néhai Paul Zindel Pulitzer-díjas író fia, aki azt állítja, hogy a film alapötletét apja egy 1969-ben bemutatott színdarabjából vették.

MTI

A kereset szerint a film rendezője és társ-forgatókönyírója, Guillermo del Toro, producere, Daniel Kraus és a film gyártója, a Fox Searchlight "szemérmetlenül lemásolták a történetet, annak részleteit, karaktereit és témáit" Paul Zindel ötven éve bemutatott Let Me Hear You Whisper című színdarabjából. A keresetet egy nappal az után nyújtották be, hogy az amerikai filmakadémia elküldte az Oscar-díj-szavazólapokat tagjainak.

PestiSracok facebook image

David Zindel több mint 60 egyezést sorolt fel tételesen a színdarab és A víz érintése című film között, köztük a mű alaptörténetét, amelyben a hidegháború idején egy kutatólabor takarítónője érzelmi kapcsolatba kerül egy fogva tartott tengeri lénnyel és megpróbálja megmenteni. Zindel darabjában a lény egy delfin, del Torro filmjében egy kétéltű ember.

A film gyártója, a Fox Searchlight közleményében tagadta a vádakat, alaptalannak minősítve azokat. A stúdió annak a véleményének adott hangot, hogy a keresetet a filmakadémia szavazásához időzítették, hogy "gyors egyezségre kényszerítsék a stúdiót. Helyette azonban határoztottan meg fogjuk védeni magunkat és ezt az eredeti, újszerű filmet" - írták.

A kereset idézi Daniel Kraus és Del Torro interjúit, amelyben elmondták, hogy Kraus állt elő a történettel a gondnokról, aki egy titokzatos kormányzati létesítményből elrabol egy kétéltűt. David Zindel szerint Kraus ismerte Zindelt és színdarabját, amelyet először 1969-ben, majd 1990-ben mutattak be televízióban. A víz érintése forgatókönyvén del Toro mellett Vanessa Taylor dolgozott. Kraus honlapja szerint a film az általa és Del Toro által kitalált eredeti alapötlet nyomán született.

A víz érintésében is egy takarítónő a főszereplő (Sally Hawkins), aki a hatvanas években egy baltimore-i laboratóriumban dolgozik, ahol beleszeret egy tengeri lénybe és megkísérli megmenteni. A film kreatív stábja eredeti ötletként tálalta a produkciót, és nem tett említést inspirációként Zindel darabjára. A hasonlóságokat Zindel rajongói vetették fel a közösségi médiában, az író fia is ennek nyomán tett lépéseket és állt a nyilvánosság elé.

Mindkét történetben egy laboratóriumban éjszakai műszakban dolgozó takarítónő a főszereplő, aki beleszeret egy vízi lénybe, egy titokzatos tudományos kísérlet alanyába. Mindkét nő élelmet visz a lénynek, így teremt vele kapcsolatot, és mindketten felmosóronggyal táncolnak a víztartálya előtt egy szerelmes dallamra. Mindketten megtanulnak kommunikálni a lénnyel, és mindkét laboratórium érintett titkos katonai műveletekben. Mindkét főhős rájön, hogy végezni akarnak a lénnyel, és mindkét laborban szóba kerül az "élve boncolás" is. A takarítónők mindkét produkcióban meg akarják menteni a lényt, és szennyestartóban akarják kicsempészni a laborból. Hasonlóságot mutat, hogy mindkét takarítónőnek van segítőtársa, a darabban Danielle, Del Toro filmjében pedig Octavia Spencer alakításában Zelda.

Paul Zindel 2003-ban hunyt el, Pulizter-díját 1971-ben kapta A gammasugarak hatása a százszorszépekre című színművéért. Bonnie Zindel, az író özvegye szerint a Let Me Hear You Whisper férje korai műveinek egyike, amely különösen kedves volt a szívének. Zindel kémiatanárként dolgozott mielőtt írni kezdett, ezért helyezte darabját laboratóriumi környezetbe.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)