Pesti Srácok

Rendszerváltás és rock and roll - Beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban Poós Zoltán Étvágy az imákra című regényéről

Rendszerváltás és rock and roll - Beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban Poós Zoltán Étvágy az imákra című regényéről

Poós Zoltán új, negyedik regényének főhőse egy határmenti, számmal jelzett majorságból indul el a rendszerváltozás idején, hogy birtokba vegye a fővárost. Az Étvágy az imákra egyszerre nemzedéki regény, családregény és identitásregény, a felnőtté válás és egy szerelem története, amelynek cselekménye a korszak két emblematikus eseménye, Kádár temetése és a taxisblokád körül bontakozik ki – és Poóstól nem szokatlan módon dúskál a korfestő popkulturális utalásokban. A Kalligramnál megjelent kötetről Horváth Csaba irodalomtörténész beszélgetett a szerzővel a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

MP – nullahategy.hu

A román határ mellől, egy dél-békési, számmal jelölt majorságból költözik a fővárosba Poós Zoltán regényének főhőse, Vitus István, hogy az ’56-os forradalomban részt vett édesapja nyomdokain haladva építésznek tanuljon. Érkezésének dátuma egybeesik Kádár János temetésének napjával, ami nem véletlen: az akkori fiatalok nem sokat tudtak 1956-ról és Nagy Imre szerepéről, Kádár alakja ezzel szemben eleven monolitként vetett árnyékot egész addigi életükre, családjaik sorsára. Ezen a napon, 1989. július 14-én indul tehát Vitus István új élete, és már érkezése után megesik vele minden, szex, drog és rock and roll. Egy VHK-koncerten összeakad élete szerelmével, ám a taxis blokád idejére esedékes esküvő éppúgy bizonytalanná válik, mint a rendszerváltozástól várt szebb jövő.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Horváth Csaba megjegyezte, bár tisztában van vele, hogy a főhős nem azonosítható a szerzővel, erősen életrajzinak érezte a regényt. Poós Zoltán elárulta, Vitus lelki alkata, habitusa valamennyire valóban azonosítható vele, ám főhőse és az ő életrajzi adatai szinte semmiben nem egyeznek. Célja volt ugyanakkor, hogy a valóság és fikció egymásba tükrözésével elbizonytalanítsa az olvasót. Horváth Csaba megkérdezte, hogy rendszerváltásról akart írni vagy inkább nemzedéki hősének a rendszerváltás időszakára eső emlékeiről, „popról, csajokról, satöbbiről”, mintsem politikai vagy történeti fogalmakról? "Őszintén szólva a regényeim írása közben mindig jobban izgat a személyiségfejlődés, a magánéleti és családi konfliktusok, a történelem ebben a könyvben is inkább illusztráció, egy felnövéstörténet, egy kvázi családregény háttere. Persze megkerülhetetlen játék, hogy az író miként képes közös nevezőre hozni a történelmi változásokat, sorsfordulókat a regény eseményeivel. A privát szféra és a társadalmi közeg nyilván szimbolikusan hatnak egymásra, és ha a szövegben ezt sikerül ügyesen egymásba integrálni, akkor van esély egy jó regényre” – mondta a szerző.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Beszélgetőpartnere szerint a regénynek "van egy erős népmesei húzása”, hiszen jól lehet, a fővárosba költöző fiú élete édesapja elvesztése után tele van nehézséggel, és hatalmas kihívások előtt áll, szinte gond nélkül megy végig a felnőtté válást jelentő kemény éveken. Az író elárulta, a főhős által bejárt útnál jobban érdekelte az identitásépítés, a fiatalember arcélének, a maga mögött hagyott otthon és új környezetének megrajzolása, a szerelem, a házasság részleteinek kibontása. Alighogy elhagyja a szülőföldjét, útközben Pest felé Vitus meg is alkotja a peregi táj misztériumát, identitását. Az itt felmerülő történetek nem mind valósak, de sok minden úgy zajlott le, ahogy a regényben le van írva. Például igaz, hogy azon az egykori csanádi tájon járt Ribbentrop és Ciano Horthy meghívására, tényleg a peregi vidéken zajlott az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy hadgyakorlata és valóban itt érte Bethlen miniszterelnököt a frankhamisítási botrány híre. De később is keverednek a valóságos és meseszerű ügyek, Budapesten megidéződik a Millenium időszaka, ám az illúzióval szemben feltárul a főváros rendszerváltozáskori valósága is.

Meseszerűnek érzékelhetjük az is, ahogy a főhős megbirkózik a nehézségekkel, hiszen bekerül a Műegyetemre, övé lesz álmai nője és látszólag lazán vesz minden akadályt. Valójában kemény megpróbáltatások érik, elég csak belegondolni, hogy a barátnője terhessége miatt 20. születésnapja előtt kénytelen felelősségteljes felnőttként élni. De tisztában van azzal, hogy az élettől kapott ajándékoknak ára van, semmi sem megy zökkenőmentesen. „Itt az ár az, hogy a fiatalkorod pelenkázással töltöd és éjszaka nem alszol, mert a gyerek lázas, miközben a kortársaid VHK-koncerten ugrabugrálnak. Hősünk alkalmazkodik az új élethelyzethez, majd rájön: ha megszületik a gyermek, az lesz az igazi rock and roll.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.