Pesti Srácok

Rendszerváltás és rock and roll - Beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban Poós Zoltán Étvágy az imákra című regényéről

Rendszerváltás és rock and roll - Beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeumban Poós Zoltán Étvágy az imákra című regényéről

Poós Zoltán új, negyedik regényének főhőse egy határmenti, számmal jelzett majorságból indul el a rendszerváltozás idején, hogy birtokba vegye a fővárost. Az Étvágy az imákra egyszerre nemzedéki regény, családregény és identitásregény, a felnőtté válás és egy szerelem története, amelynek cselekménye a korszak két emblematikus eseménye, Kádár temetése és a taxisblokád körül bontakozik ki – és Poóstól nem szokatlan módon dúskál a korfestő popkulturális utalásokban. A Kalligramnál megjelent kötetről Horváth Csaba irodalomtörténész beszélgetett a szerzővel a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

MP – nullahategy.hu

A román határ mellől, egy dél-békési, számmal jelölt majorságból költözik a fővárosba Poós Zoltán regényének főhőse, Vitus István, hogy az ’56-os forradalomban részt vett édesapja nyomdokain haladva építésznek tanuljon. Érkezésének dátuma egybeesik Kádár János temetésének napjával, ami nem véletlen: az akkori fiatalok nem sokat tudtak 1956-ról és Nagy Imre szerepéről, Kádár alakja ezzel szemben eleven monolitként vetett árnyékot egész addigi életükre, családjaik sorsára. Ezen a napon, 1989. július 14-én indul tehát Vitus István új élete, és már érkezése után megesik vele minden, szex, drog és rock and roll. Egy VHK-koncerten összeakad élete szerelmével, ám a taxis blokád idejére esedékes esküvő éppúgy bizonytalanná válik, mint a rendszerváltozástól várt szebb jövő.

PestiSracok facebook image
Fotó: Horváth Péter Gyula

Horváth Csaba megjegyezte, bár tisztában van vele, hogy a főhős nem azonosítható a szerzővel, erősen életrajzinak érezte a regényt. Poós Zoltán elárulta, Vitus lelki alkata, habitusa valamennyire valóban azonosítható vele, ám főhőse és az ő életrajzi adatai szinte semmiben nem egyeznek. Célja volt ugyanakkor, hogy a valóság és fikció egymásba tükrözésével elbizonytalanítsa az olvasót. Horváth Csaba megkérdezte, hogy rendszerváltásról akart írni vagy inkább nemzedéki hősének a rendszerváltás időszakára eső emlékeiről, „popról, csajokról, satöbbiről”, mintsem politikai vagy történeti fogalmakról? "Őszintén szólva a regényeim írása közben mindig jobban izgat a személyiségfejlődés, a magánéleti és családi konfliktusok, a történelem ebben a könyvben is inkább illusztráció, egy felnövéstörténet, egy kvázi családregény háttere. Persze megkerülhetetlen játék, hogy az író miként képes közös nevezőre hozni a történelmi változásokat, sorsfordulókat a regény eseményeivel. A privát szféra és a társadalmi közeg nyilván szimbolikusan hatnak egymásra, és ha a szövegben ezt sikerül ügyesen egymásba integrálni, akkor van esély egy jó regényre” – mondta a szerző.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Beszélgetőpartnere szerint a regénynek "van egy erős népmesei húzása”, hiszen jól lehet, a fővárosba költöző fiú élete édesapja elvesztése után tele van nehézséggel, és hatalmas kihívások előtt áll, szinte gond nélkül megy végig a felnőtté válást jelentő kemény éveken. Az író elárulta, a főhős által bejárt útnál jobban érdekelte az identitásépítés, a fiatalember arcélének, a maga mögött hagyott otthon és új környezetének megrajzolása, a szerelem, a házasság részleteinek kibontása. Alighogy elhagyja a szülőföldjét, útközben Pest felé Vitus meg is alkotja a peregi táj misztériumát, identitását. Az itt felmerülő történetek nem mind valósak, de sok minden úgy zajlott le, ahogy a regényben le van írva. Például igaz, hogy azon az egykori csanádi tájon járt Ribbentrop és Ciano Horthy meghívására, tényleg a peregi vidéken zajlott az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy hadgyakorlata és valóban itt érte Bethlen miniszterelnököt a frankhamisítási botrány híre. De később is keverednek a valóságos és meseszerű ügyek, Budapesten megidéződik a Millenium időszaka, ám az illúzióval szemben feltárul a főváros rendszerváltozáskori valósága is.

Meseszerűnek érzékelhetjük az is, ahogy a főhős megbirkózik a nehézségekkel, hiszen bekerül a Műegyetemre, övé lesz álmai nője és látszólag lazán vesz minden akadályt. Valójában kemény megpróbáltatások érik, elég csak belegondolni, hogy a barátnője terhessége miatt 20. születésnapja előtt kénytelen felelősségteljes felnőttként élni. De tisztában van azzal, hogy az élettől kapott ajándékoknak ára van, semmi sem megy zökkenőmentesen. „Itt az ár az, hogy a fiatalkorod pelenkázással töltöd és éjszaka nem alszol, mert a gyerek lázas, miközben a kortársaid VHK-koncerten ugrabugrálnak. Hősünk alkalmazkodik az új élethelyzethez, majd rájön: ha megszületik a gyermek, az lesz az igazi rock and roll.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.