Pesti Srácok

Újabb remekművekkel gyarapodott a Magyar Nemzeti Galéria

A Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria a Kieselbach Galéria legutóbbi aukcióján - élve elővásárlási jogával - három páratlan értékű alkotás, Berény Róbert, Szántó György és Ziffer Sándor munkájának megvásárlásával gyarapította modern magyar festészeti gyűjteményét.

MTI

Az intézmény közleménye szerint a közgyűjtemény a galéria aukcióján megvásárolta Berény Róbert 1911-es portréját barátjáról, Weiner Leó zeneszerzőről. A modern magyar képzőművészet egyik kiemelkedő jelentőségű műve Füst Milán gyűjteményének volt része, majd később a Füst Milán Fordítói Alapítvány tulajdonába került. A festmény a nagysikerű Nyolcak című kiállítás egyik kiemelkedő darabja volt.

PestiSracok facebook image

Szintén a múzeumhoz került az erdélyi magyar avantgárd meghatározó alakjának, Szántó Györgynek az alkotása. A művész budapesti építészeti tanulmányait az első világháború szakította félbe, a fronton elszenvedett sebesülése folytán Szántó előbb az egyik szemére, majd néhány évvel később a másik szemére is megvakult. Az Öröm című képe a művész egyik utolsó alkotása, mivel 1921-ben, huszonnyolc évesen veszítette el örökre látását. A közlemény szerint a közgyűjtemény tulajdonába került festmény az erdélyi magyar avantgárd művészet egyik legfontosabb alkotása.

A harmadik remekmű a nagybányai művészek neós nemzedékének kiemelkedő mesterének, Ziffer Sándornak a munkája. A múzeum közleménye szerint a művész 1907 körüli, úgynevezett fauve-os korszakából csupán kevés alkotás van a Nemzeti Galéria gyűjteményében, sőt önarcképei közül is csupán egy időskori portrét őriznek. Emiatt több szempontból is kiemelkedő ennek a korai, Önarckép zöld falú nagybányai műteremben című képnek a jelentősége.

A megvásárolt remekművek a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán tekinthetőek meg. Berény Róber Weiner Leo portréjára 48 millió forinttól, Szántó György munkájára 34 millió forinttól, míg Ziffer Sándor önarcképére 10 millió forinttól lehetett licitálni a galéria téli árverésén.

A képen Berény Róbert Weiner Leóról 1911-ben készített festménye látható (forrás: Fidelio)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.