Pesti Srácok

Zeneszerzőket díjaztak az Arany-emlékév alkalmából

Átadták az Arany János Zeneszerzőverseny díjait csütörtökön Budapesten, a Zeneakadémián. A két kategóriában meghirdetett verseny első díjait Molnár Viktor és Szabó Barna nyerte el.

MTI

Az Arany-dalok című gálahangversenyen Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta: 2017-ben az Arany János-emlékév bizottsága 150 pályázatot támogatott. A várakozásokat meghaladó érdeklődés az újraértelmezés iránti óriási igényt mutatja, ez az, amitől Arany valóban klasszikus marad és ez az, amitől az Arany-életmű kortárs inspiráció is egyben - tette hozzá. "Olyan örökség az övé, amely nemcsak irodalomtörténetünkben, hanem zenetörténetünkben is megkerülhetetlennek látszik" - mondta az államtitkár, kiemelve, hogy a zeneszerzőversenyre 74 érvényes pályamunka érkezett.

PestiSracok facebook image

A zeneszerzőversenyre - amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hirdetett meg az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával - Arany János munkáinak felhasználásával írt új zeneműveket vártak. A szerzők két kategóriában, zongorakíséretes dallal vagy dalciklussal, valamint vonószenekari kíséretes dallal vagy dalciklussal pályázhattak. A zsűri elnöke Meláth Andrea énekművész, a zsűri tagja Fekete Gyula, Dubrovay László, Jeney Zoltán és Vajda János zeneszerző volt.

Vigh Andrea rektor (b) átadja Szabó Barnának, az Arany János Zeneszerzõverseny "vonózenekari kíséretes dal vagy dalciklus" kategória gyõztesének a díjat a gálahangversenyen a Zeneakadémián 2018. március 1-jén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az első kategória díjazottjai 500, 300, illetve 200 ezer forint, a második kategória nyertesei 1 millió, 600 ezer, illetve 400 ezer forint pénzjutalomban részesültek. Az Arany János-emlékév alkalmából meghirdetett zeneszerzőverseny zongorakíséretes dal vagy dalciklus kategóriájának első helyezettje Molnár Viktor Vörös Rébék, második helyezettje Szalai Katalin Hagyaték című műve. A harmadik helyezett Kecskés D. Balázs Enyhülés, valamint Zámbó Jonatán János pap országa című műve. A vonószenekari kíséretes dal vagy dalciklus kategóriában az első helyezett Szabó Barna Kintsugi, a második helyezett Dragony Tímea Virradás, a harmadik helyezett Sáry László Tamburás című műve.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora kiemelte: küldetésüknek tartják, hogy elősegítsék az új művek születését és a zeneszerzőversenyek ennek fontos eszközei. "Úgy érezzük, hogy az Arany János Zeneszerzőversennyel méltó módon tiszteleghetünk a lenyűgöző műveltségű Arany János emléke előtt" - mondta, hozzátéve: azt is bizonyíthatják, hogy mai világunk fiatal zeneszerzői hidat képeznek tradíció és progresszió között. Változatosságot kínálnak, miközben a kortárs zenének sem kell feltétlenül hiányolnia azt, amit a közönség annyira szeret, a dallamot és a harmóniát.

Vigh Andrea rektor (k) átadja Molnár Viktornak, az Arany János Zeneszerzõverseny "zongorakíséretes dal vagy dalciklus" kategória gyõztesének a díjat a gálahangversenyen a Zeneakadémián 2018. március 1-jén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A gálahangverseny műsorán a díjnyertes zeneművek közül négy szerepelt, helyet kaptak a költő saját dalai, valamint Kadosa Pál, Reinitz Béla és Kodály Zoltán olyan művei is, amelyek Arany János-versekre születtek. A hangversenyen Halmai Katalin, Kiss Judit Anna, Rálik Szilvia, Szakács Ildikó, Philipp György, Najbauer Lóránt, Pataki Bence és Szappanos Tibor énekelt, Virág Emese és Kiss Péter zongorázott. A Liszt Ferenc Kamarazenekart Madaras Gergely vezényelte.

A rendezvényen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.