Pesti Srácok

Zeneszerzőket díjaztak az Arany-emlékév alkalmából

Átadták az Arany János Zeneszerzőverseny díjait csütörtökön Budapesten, a Zeneakadémián. A két kategóriában meghirdetett verseny első díjait Molnár Viktor és Szabó Barna nyerte el.

MTI

Az Arany-dalok című gálahangversenyen Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta: 2017-ben az Arany János-emlékév bizottsága 150 pályázatot támogatott. A várakozásokat meghaladó érdeklődés az újraértelmezés iránti óriási igényt mutatja, ez az, amitől Arany valóban klasszikus marad és ez az, amitől az Arany-életmű kortárs inspiráció is egyben - tette hozzá. "Olyan örökség az övé, amely nemcsak irodalomtörténetünkben, hanem zenetörténetünkben is megkerülhetetlennek látszik" - mondta az államtitkár, kiemelve, hogy a zeneszerzőversenyre 74 érvényes pályamunka érkezett.

PestiSracok facebook image

A zeneszerzőversenyre - amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hirdetett meg az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával - Arany János munkáinak felhasználásával írt új zeneműveket vártak. A szerzők két kategóriában, zongorakíséretes dallal vagy dalciklussal, valamint vonószenekari kíséretes dallal vagy dalciklussal pályázhattak. A zsűri elnöke Meláth Andrea énekművész, a zsűri tagja Fekete Gyula, Dubrovay László, Jeney Zoltán és Vajda János zeneszerző volt.

Vigh Andrea rektor (b) átadja Szabó Barnának, az Arany János Zeneszerzõverseny "vonózenekari kíséretes dal vagy dalciklus" kategória gyõztesének a díjat a gálahangversenyen a Zeneakadémián 2018. március 1-jén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az első kategória díjazottjai 500, 300, illetve 200 ezer forint, a második kategória nyertesei 1 millió, 600 ezer, illetve 400 ezer forint pénzjutalomban részesültek. Az Arany János-emlékév alkalmából meghirdetett zeneszerzőverseny zongorakíséretes dal vagy dalciklus kategóriájának első helyezettje Molnár Viktor Vörös Rébék, második helyezettje Szalai Katalin Hagyaték című műve. A harmadik helyezett Kecskés D. Balázs Enyhülés, valamint Zámbó Jonatán János pap országa című műve. A vonószenekari kíséretes dal vagy dalciklus kategóriában az első helyezett Szabó Barna Kintsugi, a második helyezett Dragony Tímea Virradás, a harmadik helyezett Sáry László Tamburás című műve.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora kiemelte: küldetésüknek tartják, hogy elősegítsék az új művek születését és a zeneszerzőversenyek ennek fontos eszközei. "Úgy érezzük, hogy az Arany János Zeneszerzőversennyel méltó módon tiszteleghetünk a lenyűgöző műveltségű Arany János emléke előtt" - mondta, hozzátéve: azt is bizonyíthatják, hogy mai világunk fiatal zeneszerzői hidat képeznek tradíció és progresszió között. Változatosságot kínálnak, miközben a kortárs zenének sem kell feltétlenül hiányolnia azt, amit a közönség annyira szeret, a dallamot és a harmóniát.

Vigh Andrea rektor (k) átadja Molnár Viktornak, az Arany János Zeneszerzõverseny "zongorakíséretes dal vagy dalciklus" kategória gyõztesének a díjat a gálahangversenyen a Zeneakadémián 2018. március 1-jén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A gálahangverseny műsorán a díjnyertes zeneművek közül négy szerepelt, helyet kaptak a költő saját dalai, valamint Kadosa Pál, Reinitz Béla és Kodály Zoltán olyan művei is, amelyek Arany János-versekre születtek. A hangversenyen Halmai Katalin, Kiss Judit Anna, Rálik Szilvia, Szakács Ildikó, Philipp György, Najbauer Lóránt, Pataki Bence és Szappanos Tibor énekelt, Virág Emese és Kiss Péter zongorázott. A Liszt Ferenc Kamarazenekart Madaras Gergely vezényelte.

A rendezvényen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)