Pesti Srácok

Zeneszerzőket díjaztak az Arany-emlékév alkalmából

Átadták az Arany János Zeneszerzőverseny díjait csütörtökön Budapesten, a Zeneakadémián. A két kategóriában meghirdetett verseny első díjait Molnár Viktor és Szabó Barna nyerte el.

MTI

Az Arany-dalok című gálahangversenyen Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta: 2017-ben az Arany János-emlékév bizottsága 150 pályázatot támogatott. A várakozásokat meghaladó érdeklődés az újraértelmezés iránti óriási igényt mutatja, ez az, amitől Arany valóban klasszikus marad és ez az, amitől az Arany-életmű kortárs inspiráció is egyben - tette hozzá. "Olyan örökség az övé, amely nemcsak irodalomtörténetünkben, hanem zenetörténetünkben is megkerülhetetlennek látszik" - mondta az államtitkár, kiemelve, hogy a zeneszerzőversenyre 74 érvényes pályamunka érkezett.

PestiSracok facebook image

A zeneszerzőversenyre - amelyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hirdetett meg az Arany János-emlékév Emlékbizottságának támogatásával - Arany János munkáinak felhasználásával írt új zeneműveket vártak. A szerzők két kategóriában, zongorakíséretes dallal vagy dalciklussal, valamint vonószenekari kíséretes dallal vagy dalciklussal pályázhattak. A zsűri elnöke Meláth Andrea énekművész, a zsűri tagja Fekete Gyula, Dubrovay László, Jeney Zoltán és Vajda János zeneszerző volt.

Vigh Andrea rektor (b) átadja Szabó Barnának, az Arany János Zeneszerzõverseny "vonózenekari kíséretes dal vagy dalciklus" kategória gyõztesének a díjat a gálahangversenyen a Zeneakadémián 2018. március 1-jén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az első kategória díjazottjai 500, 300, illetve 200 ezer forint, a második kategória nyertesei 1 millió, 600 ezer, illetve 400 ezer forint pénzjutalomban részesültek. Az Arany János-emlékév alkalmából meghirdetett zeneszerzőverseny zongorakíséretes dal vagy dalciklus kategóriájának első helyezettje Molnár Viktor Vörös Rébék, második helyezettje Szalai Katalin Hagyaték című műve. A harmadik helyezett Kecskés D. Balázs Enyhülés, valamint Zámbó Jonatán János pap országa című műve. A vonószenekari kíséretes dal vagy dalciklus kategóriában az első helyezett Szabó Barna Kintsugi, a második helyezett Dragony Tímea Virradás, a harmadik helyezett Sáry László Tamburás című műve.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora kiemelte: küldetésüknek tartják, hogy elősegítsék az új művek születését és a zeneszerzőversenyek ennek fontos eszközei. "Úgy érezzük, hogy az Arany János Zeneszerzőversennyel méltó módon tiszteleghetünk a lenyűgöző műveltségű Arany János emléke előtt" - mondta, hozzátéve: azt is bizonyíthatják, hogy mai világunk fiatal zeneszerzői hidat képeznek tradíció és progresszió között. Változatosságot kínálnak, miközben a kortárs zenének sem kell feltétlenül hiányolnia azt, amit a közönség annyira szeret, a dallamot és a harmóniát.

Vigh Andrea rektor (k) átadja Molnár Viktornak, az Arany János Zeneszerzõverseny "zongorakíséretes dal vagy dalciklus" kategória gyõztesének a díjat a gálahangversenyen a Zeneakadémián 2018. március 1-jén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A gálahangverseny műsorán a díjnyertes zeneművek közül négy szerepelt, helyet kaptak a költő saját dalai, valamint Kadosa Pál, Reinitz Béla és Kodály Zoltán olyan művei is, amelyek Arany János-versekre születtek. A hangversenyen Halmai Katalin, Kiss Judit Anna, Rálik Szilvia, Szakács Ildikó, Philipp György, Najbauer Lóránt, Pataki Bence és Szappanos Tibor énekelt, Virág Emese és Kiss Péter zongorázott. A Liszt Ferenc Kamarazenekart Madaras Gergely vezényelte.

A rendezvényen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.