Képes album mutatja be az újranyílt Román csarnok történetét

Újranyitás hetven év után - A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának története címmel számos fotóval illusztrált, 250 oldalas kötet jelent meg a múzeumi tér rekonstrukciójának és ideiglenes megnyitásának alkalmából.

MTI

A 2. világháborús sérülések miatt a közönség elől évtizedig elzárt Román csarnok a múzeum átfogó rekonstrukciójának köszönhetően újult meg, a Liget Budapest projekt keretében. A felújított épületrész március 15. és április 2. között ingyenesen látogatható. Az erre az alkalomra megjelent album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be az elmúlt évtizedekben a látogatók elől elzárt, impozáns csarnok történetét, gazdag falfestését és régen várt restaurálását.

A Szőcs Miriam művészettörténész által szerkesztett könyvben hat hosszabb tanulmány tárgyalja a frissen restaurált különleges múzeumi teret különböző aspektusokból. Katona Júlia írása betekintést nyújt abba a folyamatba, ahogyan a két építész, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp elképzelése formálódott a csarnok belső kialakításával kapcsolatban. Bár a csarnok írott ikonográfiai programja nem ismert, a szerző az előképek és az elkészült dekoráció alapján körvonalazza azt a gondolatiságot is, amely ennek a rendkívül összetett és egyben dekoratív kialakításnak az alapja lehetett.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Rózsavölgyi Andrea A középkori-reneszánsz gipszgyűjtemény és a Román Csarnok története 1945-ig című tanulmányában a gyűjtemény kialakulását és létrehozásának történeti vonatkozásait követi nyomon. Szőcs Miriam A freibergi Aranykapu másolata a Román Csarnokban című írásában nemcsak a műtárgymásolat történetéről és elhelyezéséről lehet olvasni, hanem az érdeklődők betekintést kapnak a 20. század eleji gipszöntő műhelyek működésébe, a gipszmásolatok rendelésének, szállításának és múzeumi összeállításának gyakorlatába is.

A Román Csarnok a második világháború után. Egy szubjektív történet című, szintén Szőcs Miriam által jegyzett írás a múzeumi tér utóbbi csaknem 70 évét tárgyalja a 2. világháborús sérüléseket és a számtalan felújítási és átalakítási próbálkozást is bemutatva. A könyv utolsó két tanulmánya a restaurálási munkákról és a folyamatokról ad áttekintést. Kürtösi Brigitta Mária és Seres András a három évig tartó munka részleteibe avatja be az olvasót, Káldi Richárd pedig a freibergi Aranykapu teljes megújításának folyamatát mutatja be tanulmányában.

A gazdag fotóanyaggal illusztrált kiadvány megvásároltató a Román csarnok ideiglenes megnyitása idején a Szépművészeti Múzeumban, illetve a Magyar Nemzeti Galéria múzeumshopjában.

Vezető fotó: Horváth Péter Gyula