Pesti Srácok

Magyar-lengyel kulturális napok kezdődnek Budapesten

A magyar-lengyel barátság áll a középpontjában annak a kulturális programsorozatnak, amelyet március 21. és 24. között rendeznek Budapesten a Fonó Budai Zeneházban, a Lengyel Intézetben és az Akvárium Klubban.

MTI

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alapítványt hoz létre, amely a lengyel-magyar barátság és a közép-európai együttműködés egyik legendás, méltatlanul elfeledett 20. századi hőse, Waclaw Felczak professzor nevét viseli - olvasható a szervezők közleményben. Mint írják, az alapítvány támogatni fogja a lengyel-magyar kapcsolatok kutatását és népszerűsítését, a közös alkotást és cselekvést, illetve a közös megjelenést harmadik országokban. A Waclaw Felczak Alapítvány elnöke Karol Biernacki, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának igazgatója.

PestiSracok facebook image

A kulturális napok március 21-én közös táncházzal és zenei programokkal kezdődnek a Fonó Budai zeneházban. Fellép a Szent Efrém Férfikar, Fekete-Kovács Kornél és a Kuba Stankiewicz Duo, valamint bemutatkozik az alapítvány is az ünnepi gála keretében. A gála központi eleme a Polak, Wegier... című táncos, zenés összeállítás, amelyben gyimesi és góral táncokat, valamint somogyi és kurpiei dalokat állít párhuzamba Kubinyi Júlia, Berecz István és barátai (Appelshoffer János, ifj. Zsuráfszky Zoltán), valamint a lengyel Kapela Brodów Együttes.

A hajnalig tartó lengyel-magyar táncház során melegföldvári, szatmári, széki, kalotaszegi, és különböző lengyel táncokat (krakowiak, kujawiak, walczyk, oberek) adnak elő. Két CD-t is bemutatnak: Fekete-Kovács Kornél (szárnykürt) és Kuba Stankiewicz (zongora) Bridges című dzsesszanyagát, valamint a Szent Efrém Férfikar Benedicamus Domino című lemezét; utóbbin Lutoslawski, Penderecki, Twardowski, Liszt, Kodály és Bartók művei szólalnak meg.

Március 22-én könyvbemutatót tartanak a budapesti Lengyel Intézetben. Marta Kwasnicka Hedvig - A waweli királynő, Marcin Swietlicki Tizenkettő, Kertész Noémi A lengyelség iskolája, valamint Ryszard Legutko A közönséges ember diadala című kötetét Szörényi László irodalomtörténész és a Rézbong Kiadó vezetője, Kovács Gergő mutatja be, Marta Kwasnicka közönségtalálkozót is tart. Március 24-én zenediplomáciai konferenciát rendeznek a Fonóban. Az esemény azt járja körül, hogy a népzenei, dzsessz- és világzenei színtéren melyek az együttműködési lehetőségek.

Az előadók, kerekasztal-beszélgetések résztvevői között lesz mások mellett Diligens Linda világzenei koncertszervező, Agnieszka Matecka művelődésszervező, Ula Nowak kulturális menedzser, Kuba Borysiak etnomuzikológus, Jacek Halas népzenész, Michal Hajduk dzsesszkurátor, Krzysztof Kubanski világzenei koncertszervező, Rosonczy-Kovács Mihály népzenész, Szerényi Béla népzene-pedagógus és Tóth Viktor dzsessz-szaxofonos. A rendezvény fővédnöke Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete, a konferenciával egy időben a Fonóban lengyel-magyar kamasz táncház is lesz.

A Waclaw Felczak Alapítvány megalakulását kísérő programsorozat záró rendezvénye március 24-én lesz az Akvárium Klubban. Közönségtalálkozót tart Marcin Swietlicki író, fellép a Tizenkettő Trio, a Salk és Dj Kuba Karas. Mint felidézik, Waclaw Felczak (1916-1993) az 1938/39-es tanévben ösztöndíjasként az Eötvös Collegium diákja volt, majd 1940 májusában a földalatti lengyel hadsereg katonájaként tért vissza Budapestre. 1942-től a Honi Hadsereg budapesti futárbázisának parancsnokhelyetteseként a londoni lengyel kormány és annak varsói honi képviselete közötti kapcsolattartást biztosította. 1949-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Kiszabadulását részben az 1956-os magyar forradalomnak köszönhette. 1958-tól a krakkói Jagelló Egyetem Történeti Intézetének tanáraként több magyar témájú könyv szerzője volt. Szakmai felkészültségével, erkölcsi tartásával a diákság példaképévé vált.

Képforrás: Múlt-kor

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.