Pesti Srácok

Renée Zellweger Judy Garlanddá alakul a mozivásznon

Renée Zellweger Oscar-díjas amerikai színésznő főszereplésével kezdődött meg a héten az amerikai szórakoztatóipar egyik legfényesebb csillagaként emlegetett Judy Garland életéről szóló film forgatása.

MTI

A Judy című életrajzi filmet Londonban kezdték forgatni és a film producerei már közzé is tettek egy képet a Garland bőrébe bújt Zellwegerről. A Rupert Goold rendezte mozi 1968 telén kezdődik, amikor Garland a brit fővárosba érkezett, hogy egy sor koncertet adjon a Talk of the Town klubban, amely ma Hippodrome Casino néven fut. Garland életének ugyanezen szakaszát dolgozza fel Peter Quilter End of the Rainbow című 2005-ös színdarabja, amelyet Sydney-ben, Londonban és New Yorkban is színpadra állítottak. A Judy forgatókönyvét az a Tom Edge írta, akinek egyebek között a Netflix-en futó The Crown és a BBC Strike című sorozata fűződik a nevéhez.

Az elsősorban a Bridget Jones-filmekből ismert 48 éves Zellweger, aki a Hideghegy című filmért nyerte el 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, a 2002-es Chicago című moziban is megcsillogtatta már énektudását, a Judy-ban pedig egyebek között a Somewhere Over the Rainbow című legendás dalt is elénekli az 1939-es Óz, a csodák csodájából. A készülő moziban mások mellett Rufus Sewell, Michael Gambon, Jessie Buckley és Finn Wittrock lesz Zellweger partnere. Judy Garland kétéves korától haláláig megállás nélkül dolgozott: 43 filmet forgatott, tucatnyi lemezt készített, majd félszáz tévéműsorban szerepelt, több mint ezer koncertje volt. Alig volt tizenhét éves, amikor az Óz, a csodák csodája révén a földkerekség legnépszerűbb színésznője lett.

A negyvenes évek végétől azonban már csak ajzószerekkel bírta az MGM stúdió által diktált tempót. Idővel inni is kezdett, többször kísérelt meg öngyilkosságot, végül egyre gyakoribb nyilvános botrányai miatt 1950-ben felmondták szerződését. Egy ideig úgy tűnt, képes lesz talpra állni, aztán a hatvanas években egyre kevesebb lehetőséghez jutott. Magánélete is élénken foglalkoztatta a sajtót. Rövid élete során ötször ment férjhez, először tizenkilenc évesen, utoljára halála előtt három hónappal; szeretői listáján szerepelt Yul Brinner és Frank Sinatra is. Három gyermeke született, közülük Liza Minelli maga is a zene és film világában futott be karriert.

Garlandot kétszer jelölték Oscar-díjra, végül életműdíjat kapott, elnyerte a legjobb zenés színházi produkciónak járó Tony-díjat, 1962-es koncertlemezét öt Grammy-díjjal tüntették ki. A megfáradt színésznőt 1969. június 22-én, két héttel negyvenhetedik születésnapja után találták holtan fürdőszobájában. Halálát a hivatalos vizsgálat szerint gyógyszer-túladagolás okozta, de lehetséges, hogy az anorexia, vagy a hepatitisze miatti májkárosodás végzett vele.

PestiSracok facebook image

Kép: People

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)