Pesti Srácok

Több mint egy tucat előadás vár az idei POSZT-on

Tizennégy előadás, köztük négy budapesti, öt vidéki és öt határon túli produkció szerepel az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) hétfőn nyilvánosságra hozott versenyprogramjában. A kaukázusi krétakört három színház előadásában is láthatja a közönség.

MTI

Az előadásokat június 7. és 16. között a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és kamaraszínházában láthatja a közönség és a szakmai zsűri. A 18. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába a két válogató, Regős János színpadi szerző, szakíró, színész, rendező, a Szkéné Színház volt igazgatója és Térey János író, költő, drámaíró, műfordító, valamint választott segítőik, Balog József, a MASZK egyesület elnöke és Bazsányi Sándor, a Pázmány Péter Katolikus

PestiSracok facebook image

Egyetem Bölcsészkara esztétika szakának megbízott tanszékvezetője a 2017. március 1. és 2018. március 10. között bemutatott, magyar nyelvű színházi premierek közül választotta ki a versenyprogram 14 előadását.A POSZT versenyprogramjában a budapesti Katona József Színház két előadása is szerepel: Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz című műve (rendező: Kovács D. Dániel), valamint Bertolt Brecht és Paul Dessau A kaukázusi krétakör című darabja (Székely Kriszta). Helyet kapott a programban a Radnóti Színház előadásában Shakespeare III. Richárd című drámája (Andrei Serban) és

a Forte Társulattól Thomas Bernhard Vaterland című, a Trafóban bemutatott műve (Horváth Csaba).A versenyprogramban szerepel még a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Csehov-produkciója, a Három nővér (Ilja Bocsarnikovsz) és a kecskeméti Katona József Színház előadásában Leo Stein és Kálmán Imre Csárdáskirálynője (Béres Attila). A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház László Miklós Illatszertár című vígjátékával (Mohácsi János), a székesfehérvári Vörösmarty Színház pedig Jon Fosse Halál Thébában című művével (Horváth Csaba) érkezik Pécsre. A kaukázusi krétakör című darabot (Szőcs Artur) a Miskolci Nemzeti Színház társulatának előadásában is láthatja a POSZT közönsége.

A harmadik Brecht-produkció a határon túli előadások között lesz látható, a nagyváradi Szigligeti Színház ugyanis szintén A kaukázusi krétakör című darabbal (Anca Bradu) kapott meghívást. A Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában Ibsen Rosmersholm című darabját (Andriy Zholdak), a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának versenyprodukciójaként pedig szintén egy Ibsen-művet, a Hedda Gablert(Keresztes Attila) láthatja a közönség. Helyet kapott a programban Danilo Kis Borisz Davidovics síremléke című darabja (Alekszandar Popovszki) az Újvidéki Színház produkciójában, valamint Matei Visniec Migránsoook - avagy túlsúlyban a bárkánk című műve (Zakariás Zalán) a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadásaként.

A 2017/2018-as válogatás a fesztivál történetében először teljes egészében a POSZT szakmai tanácsadó testülete által kidolgozott és a tagok által 2017 májusában egyhangúlag elfogadott versenyszabályzat alapján történt. A válogatókat a grémium jelölte ki, majd felruházta őket a segítők kiválasztásának jogával.

fotó: szinhaz.org

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.