Brexit-múzeumot terveznek a kilépés hívei
Brexit-múzeum létrehozásának tervét jelentették be kedden a brit EU-tagság megszűnését pártoló társadalmi csoportok.
MTI
Gawain Towler, a legerőteljesebben EU-ellenes irányvonalú brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) volt médiaigazgatója, a hivatalosan a "Szuverenitás Múzeumának" nevezett létesítmény egyik kezdeményezője a tervet ismertetve kedden elmondta: a múzeum létrehozásának fő indoka az, hogy a brit EU-tagság és a Brexithez vezető folyamat történetének kutatása jelenleg zömmel "EU-párti szemszögből" történik, és ha valaki e téma kutatásához finanszírozást kér, sokkal nagyobb valószínűséggel jut ehhez hozzá, ha ugyanazt az álláspontot vallja, mint a finanszírozási döntéshozók.
Towler szerint ideje, hogy "a másik oldal" is kutatási forrásokhoz jusson. A szervezés mindazonáltal még nagyon korai szakaszban jár, a kezdeményezők valójában az anyaggyűjtéshez is csak ezután kezdenek hozzá, és a múzeum helyszínéről sincs egyelőre döntés.
Felmerült annak a bérelt kampánybusznak a megvásárlása is, amellyel a Brexit-tábor járta az országot a népszavazási kampány idején. Ennek a busznak az oldalán szerepelt az az elhíresült, azóta súlyos bírálatok célpontjává vált felirat, amely szerint a brit EU-tagság heti 350 millió fontba (több mint 125 milliárd forintba) kerül, és ezt inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre (NHS) kellene költeni.
Towler szerint a múzeum emléket állítana a Brexit "korai hőseinek is", köztük a brit baloldal vezető ereje, a Munkáspárt néhai vezetőinek, Michael Footnak és Tony Benn-nek, akik annak idején euroszkeptikus alapállásra helyezkedtek, és a kilépést támogatták az első, 1975-ben tartott népszavazáson. A brit csatlakozási egyezmény 1973. január 1-jén, Edward "Ted" Heath konzervatív párti miniszterelnök idején lépett életbe.
Egy évvel később azonban már nem Heath, hanem örök munkáspárti riválisa, Harold Wilson lakott a Downing Street miniszterelnöki rezidenciáján. Wilson választási programjában szerepelt egyebek mellett az is, hogy Londonnak újra kell tárgyalnia viszonyrendszerét az akkori Európai Gazdasági Közösséggel, utána pedig népszavazásra kell terjeszteni azt a kérdést, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e.
Az 1975 júniusában megtartott népszavazáson végül a brit választók kétharmados többséggel Nagy-Britannia közösségi tagságának fenntartása mellett döntöttek. Négy évtized elteltével mintha ismételte volna magát a történelem - csak a szereplők cseréltek helyet, és a népszavazás eredménye is megfordult.
David Cameron akkori konzervatív párti brit miniszterelnök 2015-ös választási programjában szerepelt, hogy Londonnak újra kell tárgyalnia viszonyrendszerét Brüsszellel, utána pedig népszavazásra kell terjeszteni azt a kérdést, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Nagy-Britannia várhatóan nem egészen egy év múlva, 2019 márciusának végén távozik az EU-ból.
Képforrás: The Irish Times
