Térfeltárás és parktörténelem - Idén is különleges helyszínekre hív a Budapest100

A helyszín tervezett programjai az épület, a kert és a környék történetéhez kapcsolódnak. A vezetett sétákon szó lesz majd a kert és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kapcsolatáról, a város irodalmi életében betöltött szerepéről és nem maradhatnak el a zenei programok sem, hiszen 1940 és 1970 között rendszeres szabadtéri hangversenyeket tartottak itt több neves vendégművész fellépésével. Egy fiktív kurtizán történetén keresztül megidézik a Magyar utcán 19. század végén kialakított vigalmi negyedet, a Komáromi Csaba főmúzeológus vezette épülettörténeti sétát pedig az Urbaniti nevű városi társasjáték egészíti ki, játékos pop-up kiállítást is szerveznek és a palotasor termei is megtekinthetők lesznek. Izgalmas történetek hangzanak el a Károlyi-családról is és arról, miként vált a grófi palota később múzeumi intézménnyé az 1950-es években. 1848. március idusának fontosabb eseményei is a környéken zajlottak, a számos történelmi érdekesség egyike, hogy innen hurcolták el 1849. január 8-án Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Haynau pedig itt alakította ki hadiszállását a megtorlások idején.

Az elmúlt évszázadokban jelentősen átalakult városrész - az Erzsébet híd építésének köszönhetően - javarészt eltűnt tereit járhatják végig a látogatók Csonka János tanárral. Mint mondta, furcsa belegondolni, hogy a régi terek helyén ma épületek és utak vannak (pl. a Klotild-paloták, a Szabad sajtó út és a Kossuth Lajos utca), az egykori épületek helyét pedig terek foglalják el. A túravezető elárulta, a városfalak mögött Pest alig 20 hektárt foglalt el a korai időkben, a 15. században még erre a területre koncentrálódott az egész város. Az Egyetem tér túlsó végén, a Királyi Pál utca elejénél már egy másik település, Szentfalva kezdődött.

Lőrinc pap tér, VIII. kerület

A Palotanegyed három tere is szerepel a Budapest 100-on. A Krúdy Gyula utca és a Mária utca találkozásánál található kis teresedés régen Scitovszky hercegprímásnak, 1951 óta pedig Dózsa György alvezérének, Nagybotú Ceglédi Lőrincnek a nevét viseli. A téren áll a Katolikus Néppárt egyik vezéreként is elhíresült harcos egyházpolitikus gróf Zichy Nándor ma már luxushotelként üzemelő eklektikus családi palotája, ahol állítólag Ferenc József és Erzsébet királyné is többször látogatást tett. A főnemes támogatásával, Kauser József tervei szerint épülhetett fel itt a Jézus Szíve jezsuita templom és rendház 1888 és 1909 között. A gróf tiszteletére szobrot is állítottak a tér közepén.

A 3. szám alatti több mint százéves házban működik az Újirány tájépítész csoport irodája. A csoport aktív közreműködésével évről évre szépült a tér, a hat-nyolc éve megkezdett zöldesítés után mára egy tervezett parkot hoztak létre. A ház udvara is megszépült, a tér padjait nemrég festették le a jezsuitákkal és a lakókkal. Még a kerítéskorlátok is saját tervezésűek, és szintén közösségi finanszírozásból valósultak meg. Kovács Árpád, a tájépítész iroda egyik alapítója szerint a tér hangulatában, léptékében egy kis falut idéz, ahol mindenki ismer mindenkit, a szomszédság példaértékűen működik a környéken. A programban nyílik egy régi képekkel és érdekességekkel teli izgalmas kiállítás a ház múltjáról és lakóiról, ezek közé tartozik, hogy ez az épület szerepel a Sorstalanság című film nyitó és záró képsoraiban. Bemutatják a házban őrzött, több mint százdarabos címeres téglagyűjteményt, lesz ping-pong bajnokság (a Lőrinc pap tériek kihívják a környező terek lakóit és az arra járókat), egy labirintus-installáció, filmvetítés és piknik a ház lakóival.

Markusovszky tér, IX. kerület

1850-ben egy Mária Terézia korában épült földszintes kaszárnya és katonai kórház épületbővítésével nyitotta meg kapuit a Ferencvárosi Dohánygyár, az 1940-es években Markusovszky Lajos orvosprofesszorról, az Országos Közegészségügyi Egyesület alapítójáról elnevezett téren. A dohánygyár emlékét a Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc regénye is őrzi, hiszen a legendás fiúcsapat tagjai, Csónakos és Nemecsek hazafelé menet az iskolából gyakran megálltak itt, hogy felszippantsák az épület pinceablakában megült dohányport. Ehhez kapcsolódik az egyik hétvégi program, amelyben Fodor Tamás Jászai-díjas színművész és rendező, a Stúdió-K színház egyik alapítója maratoni felolvasásba kezd a regényből, amibe bárki bekapcsolódhat.

A gyárat, amely a legtöbb helyi programot ihlette, 1911-ben a külvárosba költöztették, de épületeit a város próbálta újrahasznosítani – az egyikben később például a Semmelweis egyetem menzája működött. Budapest bombázásakor, 1945-ben a Köztelek utcai oldal teljesen megsemmisült és így jött létre a házfalak között üresen maradt telekterületből a mai tér. A ma már 50 évesnél is idősebb faóriások, az „asztronauta játszótér”, kutyafuttató és a sportpályák mellett a 90-es évektől a 2009-ig itt működött a Kultiplex, Budapest egyik meghatározó underground központja. Az oldalsó épület hatalmas tűzfala még ma is őrzi a lebontott épület egykori körvonalának nyomát. Itt is szabadon bejárható lesz több lakóépület. Például a Kinizsi utca 31. szám alatti Kinizsi-ház, amelyet az építtető Szelecky Aurél unokája mutat majd be. A mellette álló egyemeletes épület, a Kinizsi utca 29. - Knézich utca 2. tetéjéről kikandikálva egy másik izgalmas látképét adja a térnek.

A programokról minden megtalálható a Budapest100 honlapján, ahol a letölthető programfüzet is rendelkezésre áll. További információk az esemény Facebook-oldalán olvashatók.

Vezető fotó: Sakk-köri élet a Károlyi-kertben (forrás:fszek.hu)