Pesti Srácok

Nyolc koncertet idén a Zenés Állatkerti Esték

Nyolc koncertet kínál a Zenés Állatkerti Esték programsorozat július 4. és augusztus 22. között a Fővárosi Állat- és Növénykertben, Budapesten.

MTI

Kern András Lövölde tér című estjén július 4-én fellép Hernádi Judit és Heilig Gábor, a Budapest Klezmer Band július 11-i koncertjének vendégművésze Szinetár Dóra lesz. A Budapest Jazz Orchestra Malek Andrea, Náray Erika és Tóth Vera közreműködésével július 18-án Ella Fitzgerald slágereit adja elő, Best of Geszti címmel egyebek mellett a Rapülők, a Jazz+Az, a Gringó Sztár és a Létvágy dalai hangoznak fel július 25-én.

PestiSracok facebook image

Augusztus 1-jén az idén 30 éves Pa-Dö-Dö, 8-án a Hot Jazz Band és az Amadinda, 15-én a Budapest Bár lép színpadra, zárásként pedig a Madarak Házibulizenekar állatkerti táncmulatságra invitálja az érdeklődőket 22-én - ismertette a programkínálatot Sárfalvi Judit főszervező a keddi sajtótájékoztatón Budapesten.

A Hot Jazz Band és az Amadinda közös estjén George Gershwin műveitől kezdve az 1920-as évek magyar filmdalai szólalnak meg, a Budapest Bár koncertjén Behumi Dóri, Rutkai Bori, Keleti András és Kollár-Klemencz László közreműködésével 10 album válogatott anyaga hangzik el.

A főszervező elmondta, hogy 17. alkalommal rendezik meg a koncertsorozatot, amelynek idén a Főkaput övező tér ad otthont. Felidézte, hogy a korábbi években a japán kert, a pálmaház, valamint a nagy tó mellett rendezték a koncerteket, de ezeket a helyszíneket sorra kinőtték. Az idei helyszínen 800-1000 ember is elfér - fűzte hozzá.

A koncertek 20 óra 30 perckor kezdődnek, de az előadásokra érkező közönség már másfél órával korábban beléphet és tehet egy sétát a kertben. Az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik. A zenés programok másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben, hiszen már a megnyitás évében, 1866-ban működött zenepavilon.

Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta. Az 1950-es években szabadtéri színpad működött a kert területén, majd néhány évtizedre megszűntek a zenés programok.

A zenei hagyományt az Állatkert a kilencvenes években keltette újra saját szervezésében, az Állatkerti Zenei Esték 2002-ben váltak rendszeressé - idézte fel Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője. A jegyvásárlás feltételeiről és az esőnapokról az állatkert honlapján lehet tájékozódni.

Képforrás: pestpilis

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.