Pesti Srácok

Új Mars-szondát indít az űrbe a NASA

Új Mars-szondát indít az űrbe az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az InSightot a tervek szerint szombaton lövik fel.

MTI

Hat évvel a legutóbbi marsi landolás után robotgeológust küld a NASA a vörös bolygóra, hogy az minden eddiginél mélyebbre ásson, és megmérje a planéta hőmérsékletét. Az InSight lesz az első, amely a "marsrengések" nyomába ered, valamint a bolygó "reflexeit", vagyis tengelye körüli imbolygását is megvizsgálja, hogy a csillagászok jobban megismerhessék a belső mag méretét és összetételét - közölte Bruce Banerdt, a NASA bolygókutató laboratóriumának vezető tudósa.

PestiSracok facebook image

Az egymilliárd dolláros (262 milliárd forintos) amerikai-európai misszió elsőként készül a Mars belsejének kutatására, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is. A Mars a Földnél kisebb és földtanilag kevésbé aktív, eredeti felépítését kevésbé rejtik el a gyakori lemezmozgások és más folyamatok, Banerdt szerint ezért a legkorábbi időszakok "ujjlenyomatait" is magán viseli.

Az InSighttal együtt két pénztárcaméretű műhold is elstartol, ezek a felszállás után különválnak és hat héten át kísérik az űrszondát a vörös bolygóig tartó útján. A két műhold azért készül az űrbe, hogy kipróbálják, lehet-e rajtuk keresztül kommunikálni az InSighttal, amely a tervek szerint november 26-án landol a vörös bolygón. Az űrszonda és kísérői helyi idő szerint szombat hajnali 4.05-kor (magyar idő szerint 13.05-kor) startolnak a kaliforniai Vanderberg légi bázisról. Ez lesz a NASA első bolygóközi missziója, amely nem a floridai Cape Canaveralról indul.

A NASA és mások űrjárműveinek 40 százaléka hajtott végre sikeres landolást a Marson, a legelső 1976-ban, a legutóbbi 2012-ben, ekkor kezdte meg a Curiosity marsi munkáját.

Ha a leszállás sikerül, az InSight geofizikai obszervatóriumként kezd működni. Az év vége felé elindítja egy majdnem öt méter mély lyuk fúrását a bolygó talajába, ezt a HP3 (Heat Flow and Physical Properties Package) jelű, német-lengyel gyártmányú szonda végzi majd. Eközben egy mechanikus kar leválasztja a járműről és közvetlenül a talajra helyezi a rengéseket mérő, európai, főleg francia készítésű szeizmométert, a mely a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) nevet kapta.

A 694 kilogrammos InSight a Phoenix és a Viking marsjárók mintájára épült háromlábú leszállóegység, nem közlekedik, stabilan egy helyben áll. A tudósok két évnyi munkát terveznek a vörös bolygón, ami egyetlen marsi évnek felel meg.

Mars-misszió indítására csak kétévente, egy néhányhetes időszakban alkalmas a bolygók állása. Az InSight indulását eredetileg 2016 tavaszára tervezték, ám ezt a szeizmométer műszaki hibája miatt el kellett halasztani.

Fotó: NASA

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.