A Paradicsom újratervezése a szentendrei Art Capital művészeti fesztiválon

Aligha lehetne aktuálisabb központi témája a harmadik Art Capitalnak, mint a modern ember és a természet közötti viszony. Az Édenkert nyomában címet viselő idei seregszemle a kert fogalmát, ideáját járja körül, és 24 új kiállítással, 52 programmal, 136 művésszel várja a látogatókat Szentendrén. Yoko Ono, Mohau Modisakeng, Zarko Baseski és Nádas Péter, valamint a kortárs képzőművészet és irodalom más nemzetközi és hazai sztárjai mellett a modern magyar klasszikusok műveivel is találkozhatunk, és bemutatkozik a vizuális művészetek új generációja is „a képzőművészet magyar fővárosában”.

MAPET – 061.hu

Az idei programfolyam eredetileg az Ösvények a kertben mottóra épült, ami a téma nyomasztóan gazdag kultúrtörténetén túl azért is érdekes, mivel a kert motívuma teljesen kiveszett a modernitásból. A kert a zsidó-keresztény kultúrában hagyományosan a Paradicsom szimbóluma, egyszerre természetes és mesterséges hely, amely sok mindent elárul művelőinek viszonyáról a világmindenséghez. A kert menedék, a kert a szerelem, az érzékiség, a szépség, az értelmes munka helyszíne, ugyanakkor a szabadság utáni vágy jelképe is, a projektek így hát az éppen fél évszázada indított Szentendrei Szabadtéri Tárlat öröksége, a mindenkori hatalommal dacoló művészet autonómiája előtt tisztelegve a szabadságeszméhez is kapcsolódnak – röviden így foglalható össze Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) vezetőjének kultúrtörténeti bevezetője az Art Capital idei fő motívumáról, amely a programok legjavához kínál szellemi muníciót.

A szervezők néhány nyomós indokban foglalták össze, hogy miért is érdemes meglátogatni a június 24-ig tartó művészeti fesztivált:

• A Kárpát-medencében sehol máshol nincs ennyi új kortárs képzőművészeti kiállítás;
• Kiállítanak a kortárs képzőművészet nemzetközi sztárjai: Mohau Modisakeng, Daniel Richter, Angelika Markul, Daniel Spoerri, Justin Mortimer, Žarko Bašeski, Yoko Ono;
• Itt vannak/lesznek a magyar képzőművészet meghatározó alakjai: Baksai József, Csurka Eszter, Szűcs Attila, Mátrai Erik, Nagy Barbara, Németh Ágnes, Várnai Gyula;
• Bemutatkozik a vizuális művészetek új generációja – ezúttal a nagyváradi fiatal alkotók;
• Szentendrére jönnek a kortárs magyar irodalom népszerű alkotói: Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemény Zsófi, Nádasdy Ádám, Térey János, Závada Péter;
• Találkozhatunk a modern magyar művészet olyan klasszikusainak a műveivel, mint Ámos Imre, Anna Margit, Czóbel Béla, Ferenczy Béni, Ferenczy Noémi, Ilosvai Varga István, Kmetty János.

Gulyás Gábor az idei programból kiemelte Mohau Modisakeng kiállítását. A dél-afrikai művész tavaly a Velencei Biennálén mutatta be videoinstallációját, amely most a Fő téri képtárban látható. Modisakeng általában a gyarmati és a posztkoloniális afrikai államok bonyolult társadalmi viszonyaira kérdez rá munkáival, a közösségi súrlódások és a szociális problémák foglalkoztatják. A Passage (Átkelő) című videóban három csónakban három alak fekszik, tétova mozdulataikból a küzdelem és lemondás olvasható ki. A víz beszivárog a csónakba, lassan ellepi az utazókat, süllyedni kezd, majd végleg elmerül. Nem túl megerőltető összefüggésbe hozni az alkotással a Földközi-tengeren zajló migránsválságot.

A másik idei külföldi sztárművész az idén 85 éves Yoko Ono, akinek Yes, You! címmel a Kmetty Múzeumban látható kiállítása korábbi konceptuális alkotásaiból. John Lennon özvegye egyebek mellett egy szuggesztív 1988-as munkájával, a világító szemű, az egyiptomi istenség Bastet fizimiskáját idéző és japán imaszöveg elé ültetett bronzmacskáival hív meditatív részvételre, az épület előtt pedig a japán-amerikai művész Kívánságfájával (Wish Tree) találkozhatnak a látogatók. A keleti kultúrában gyökerező, de minden kultúrában roppant összetett jelentésű motívum interaktív installációját első alkalommal a New York-i MoMA kertjében állította fel Ono, Szentendrén pedig addig áll, amíg a lombját el nem lepik a papírdarabokra írt kívánságok.

A Kmetty Múzeum kertjébe az erdélyi Berszán Zsolt készített helyspecifikus objekteket. A növényzetre telepített, a klimatikus viszonyokra és minden élettani tényezőre közömbös vörös szilikonmasszák lebonthatatlan akadályként állnak a természet útjában, a szobrok passzivitása a szerves és szervetlen lét egyenlőtlen viszonyát hirdetik. A kert tehát nemcsak az Art Capital tematikájában jelenik meg, hanem kiállítási helyként is. A Barcsay Múzeum udvarán egy fiatal kolozsvári művész, Ionel Mihai fákká alakuló emberi figurákból és egy roncsolt felületű emberi torzóból alakított ki egyedi és kissé nyugtalanító kertet, a Kovács Margit Kerámiamúzeum barokkos belső udvarán pedig a Kő Pál-tanítvány Rabóczky Judit első köztéri munkája, egy a bibliai Judit alakját idéző műgyanta plasztika látható. A kert és a kortalan, erőteljes figura kapcsolata a nőiség korokon átívelő jelentéséről vet fel gondolatokat.

Csurka Eszter, Nagy Barbara és Tóth Eszter köztéri munkáival a Bizottság-ligetben lehet találkozni, míg Mátrai Erik a templomdombi Czóbel Múzeum udvarába készített öt méter magas kilátót, illetve magaslest. Izgalmas, egyben roppant szórakoztató Bp. Szabó György és Palotai GáborTalált pixelek című kiállítása: a művészduó legfrissebb munkái a város és az emberi lét hálózatait mutatják be a filozófus Vilém Flusser gondolatához kapcsolódva, amely szerint, ha egy várost vizionálunk, az általában házakból, egy nagy vásárteret körbebástyázó kisebb terekből áll, a távolban pedig egy domb emelkedik ki templommal. Ha azonban rendelkezünk képzelőerővel, hogy e városképet magunk előtt lássuk, feltűnő az egész kép „anyagtalansága”, nem ismerünk fel benne se házakat, se tereket, se templomokat, csak szövevényes, összefüggő hálózatokat. Palotai digitális, mértani pontossággal konstruált térbe helyez, Bp. Szabó pedig talált tárgyakból, hulladékból képzett apró kreatúráin nyomon követhető történeteket alkot.

A Művészetmalomban már áprilisban megnyílt a Gerő László kortárs gyűjteményéből válogató kiállítás. Emellett most a macedón Zarko BaseskiAsphyxia - Az utolsó lehelet című tárlata, a nagyváradi egyetem képzőművész hallgatóinak munkái és egy Szűcs Attila, Yengibarjan Mamikon és Svatopluk Mykita műveit is felvonultató válogatás látható, majd június 19-től itt kap helyet az Alapított Édenkert nemzetközi videoművészeti szemle is. A képzőművészet mellett ezúttal is gazdag irodalmi programot kínál a fesztivál önálló felolvasó-estekkel, a nemzetközi irodalmi térben is figyelemmel kísért Nádas Péternek pedig köztéri fotókiállítása nyílik a városban. A pályáját fotóriporterként kezdő író a hatvanas években a Nők lapja és a Pest Megyei Hírlap fotósaként dolgozott, ekkor készített és ma már leginkább magángyűjteményekben őrzött szentendrei felvételeiből a szerb püspöki templom falán mutatnak be válogatást.

Fotók: MP, Ferenczy Múzeumi Centrum