Pesti Srácok

Újraegyesülhet a római Nagy Konstantin szobor keze a mutatóujjával

Megtalálták a párizsi Louvre-ban a Nagy Konstantin (I. Constantinus) római császár (i.sz. 272-337) monumentális római bronzszobrának kezéről hiányzó mutatóujjat - jelentették be pénteken a francia és az olasz fővárosban.

MTI

A Szent Konstantinként is emlegetett császár kolosszális bronzszobrának maradványait a római Capitoliumi Múzeumban őrzik, a töredékek az intézmény egyik fő attrakciói. A Louvre-ban most felfedezték, hogy már 1863 óta az ő gyűjteményükben található a hiányzó 38 centiméteres aranyozott bronz mutatóujj.

PestiSracok facebook image

Az elveszett szobortöredékre Giampietro Campana (1808-1880) római bankár és műgyűjtő gyűjteményében bukkantak francia kutatók ókori bronzszobrok hegesztési technikáinak tanulmányozása közben. A Louvre III. Napóleon alatt jutott a 19. századi itáliai bankár gyűjteménye egy részének birtokába, a Campana-kollekciónak külön kiállítást szentelnek 2018 novembere és 2019 februárja között.

A római Capitoliumi Múzeum igazgatója, Claudio Parisi Presicce szerint az ujjat minden valószínűség szerint 1584-ben választották le a szobor többi részéről, akkor, amikor a földgömböt, amelyet Konstantin eredetileg a kezében tartott, egy kilométerkőre helyezték a Via Appián. A császár mutatóujja már azon a metszeten is hiányzott, amelyet Deigo Revillas apát 1759-ben publikált - mutatott rá a direktor.

A római múzeum azt fontolgatja, hogy a novemberben nyíló Campana-kiállításra kölcsönadja a császár kezét a mutatóujjal való újraegyesítést céljából, míg a Louvre azt tanulmányozza, milyen feltételekkel engedhetné meg, hogy a kezet és az ujjat együtt mutathassák be Rómában.

fotó: Ancient History Encyclopedia

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!