Pesti Srácok

Határon túli magyar produkciók az idei Thealter fesztiválon

Öt határon túli magyar társulat hét kivételes produkcióját is láthatja - többségüket Magyarországon elsőként - a közönség az augusztus 3-án kezdődő szegedi Thealter fesztiválon - jelezte a szervező MASZK Egyesület.

MTI

A fesztivál nyitónapján lesz az Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület koprodukciójának magyarországi bemutatója. A Rhapsody in (Blue) Glue (#bluebird) szövegét Nótáros Lajos írta, a darabot Tapasztó Ernő állította színpadra. A történet középpontjában egy - Alexandra Gitlan által megformált - színésznő áll, aki lerobbant autójában várakozva telefonon szakít férjével és szerelmével, miközben végigszáguld száz év legjellemzőbb női karakterein, az 1900-as évektől 2018-ig, az első világháborútól a Facebookig.

PestiSracok facebook image

A kimagasló évadot záró Újvidéki Színház két produkcióval érkezik a fesztiválra. Hasszán aga felesége című előadásuk Ljubomir Simovic drámája nyomán a Balkán egyik legrégebbi balladáját dolgozza fel. Az Urbán András rendezésében - az augusztus 4-én a Kisszínházban látható - történet a jogfosztott nőről szól, a Béres Márta által játszott címszereplő a szláv és a balkáni térségben a női áldozat mitológiai archetípusa.

Másnap a Régi Zsinagógában játssza az újvidéki társulat Christopher Marlowe II. Edward vészterhes uralkodása és siralmas halála című darabját. Az angol drámaíró Lénárd Róbert rendezte, minden szabályt felrúgó botránydarabja négyszáz évvel bemutatója után is aktuális politikai és magánéleti kérdéseket boncolgat.

A fesztivál visszatérő vendége a szintén két produkcióval jelentkező szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A Felhő a nadrágban Vlagyimir Majakovszkij verse nyomán készült, rendezője Kokan Mladenovic, a szerb - és általában véve a kelet-európai kortárs - színház fenegyereke.

Elsőként lesz látható Magyarországon a fesztivál zárónapján, augusztus 11-én a szabadkai társulat legújabb bemutatója, Az Úr nevében. Az előadás "egy politikailag brutálisan inkorrekt színházi akció", amelyben "sok olyan dolog hangzik el, amivel emberként lehet, hogy nem tudunk egyezni, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor rájövünk, hogy ezek azok a gondolatok, amelyek már nekünk is eszünkbe jutottak, akár fölvállaljuk, akár nem" - fogalmazott Urbán András rendező.

Kokan Mladenovic második alkalommal dolgozott együtt a temesvári színház társulatával, amikor színpadra állította a Shakespeare, Sonnet 66 című művet. A különleges előadást 2017-ben Bukarestben és Aradon is bemutatták, Szerbiában pedig számos díjat nyert. A darabot augusztus 9-én játsszák a Kisszínházban.

Visszatér Szegedre a sepsiszentgyörgyi M Studio, Románia egyetlen mozgásszínházi társulata. Legújabb, Lift címet viselő produkciójukat Fehér Ferenc koreográfussal készítették el. Az "asszociatív, vicces, jól kidolgozott" előadás rendhagyó térhasználata olyan sűrített struktúrát és erőteljes dinamikát eredményez, amely egy percig sem hagyja pihenni sem a színészt, sem a nézőt.

A fesztivál idején idén is tartanak workshopot Lénárd Róbert rendező, drámaíró, dramaturg, az Újvidéki Színház művészeti vezetője és Sardar Tagirovsky rendező, színész irányításával. Mindkét kurzus kiindulópontja a Szentivánéji álom, a közös munkát lezáró munkabemutatókat augusztus 10-én ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők.

Fotó: Daily Szeged

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.