Pesti Srácok

Nyáron is op-art

Fazakas Tibor erdélyi képzőművész op-art alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik Budapesten, a Forrás Galériában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

MTI

Fazakas Tibor ötven éve Vajdahunyadon él és dolgozik. Művészete az ipari táj op-art szerű ábrázolásában teljesedett ki - olvasható a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tájékoztatójában. A festőművész Victor Vasarely, azaz Vásárhelyi Győző nevével fémjelzett irányzat egyik jelentős képviselője. Művészete a látás illúzióján alapszik, műveit mérnöki pontossággal és technikai bravúrral készíti.

PestiSracok facebook image

Akrik- vagy olajképein a két dimenzióban a harmadik dimenziót érzékelteti a formák fokozatos forgatásával. Az éles fekete-fehér kontrasztok, a komplementer színek vibrálása a vonalak és struktúrák káprázatos világa a mozgás illúzióját kelti a nézőkben. Korábban vonalzóval és körzővel pontosan szerkesztett alkotásokat hozott létre, az utóbbi években jellemzőek az örvények, indulatok hullámzása, a kitörni vágyó formák ábrázolása. A művész szeret játszani a szimmetriával és aszimmetriával, a pozitív és negatív formákkal, a teli és üres terekkel, a meleg és rideg felületekkel, a fénnyel és árnyékkal.

A tájékoztató idézi a festőművészt, aki legújabb munkáiról elmondta, az örök harmónia megteremtésére törekszik, megadva azt a lehetőséget, hogy a nézők továbbvigyék gondolatait és új dimenzióban lássák a körülöttünk végbement változásokat.

Fazakas Tibor Barcaújfaluban született 1946-ban. Egy tehetségkutatás során a marosvásárhelyi Művészeti Líceumba irányították, ahol Nagy Pál és Bordi Géza egyengették grafikusi pályáját. 1968-ban diplomázott a Kolozsvári Tanárképző Főiskolán. Ezt követően a vajdahunyadi 6. számú általános iskola tanáraként dolgozott. Pedagógusként kiemelkedő eredményeket ért el, diákjait számos hazai és nemzetközi rajzpályázaton díjazták. 1982-ben oklevelet szerzett a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Egyetem muzeológus szakán. Alkotótáborok állandó résztvevője, alkotásait hazai és külföldi magán- és közgyűjtemények őrzik. Csoportos tárlaton szerepelt 1992-ben az Ernst Múzeumban, 1998-ban a Műcsarnokban, 1993-ban egyéni kiállítása volt az Egyesült Államokban.

A kiállítás augusztus 29-ig tekinthető meg.

Fotó: Transylvanian Art Center

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)