Pesti Srácok

Új irodalmi emlékház épül Szekszárdon

Új irodalmi emlékházat és rendezvényhelyszínt épít a szekszárdi önkormányzat az egykori, porkoláb-völgyi Mészöly-tanya helyén, ahol Mészöly Miklós több fontos művén dolgozott.

MTI

A szekszárdi polgármesteri kabinet tájékoztatása szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 35 millió forintos támogatásával készülő, 80 négyzetméteres épületben lesz lehetőség egy állandó Mészöly-tárlat bemutatására, és irodalmi találkozókat, alkotótáborokat tarthatnak majd falai között. Az új Mészöly-ház adhat otthont később a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Irodalmi Akadémiának, irodalmi, zenei, kamaraszínházi előadásoknak és tavasztól őszig szabadtéri kiállításoknak.

PestiSracok facebook image

A várhatóan 2019 őszére elkészülő, présház kinézetű épület mellett szabadtéri színpadot hoznak létre, amelyhez a természetes rézsű továbbépítésével az amfiteátrumokéhoz hasonló, lelátószerű nézőteret terveznek. A ház udvarán diófát is ültetnek, amelyet az író visszatérően említett szövegeiben, a köréje épülő pad szerepe az alkotás folyamatának megértése, átélése lesz.

Mészöly Miklós a tanyán írta meg az 1966-ban megjelent Az atléta halála és az 1968-ban kiadott Saulus című regényét, valamint az 1970-es Pontos történetek, útközben című kisprózáját. A szekszárdi születésű, Kossuth-díjas író 2001-es halála után a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. megvette a ház telkét.

Mészöly Porkoláb-völgy című írásában azt írja: "Nem követelődző táj, mint annyi más. Minden miniatűr és kiegyensúlyozott itt. (..) Akáccal benőtt szurdikok; csendjük, fülledtségük a legszelídebb titokzatosság. Sűrített Pannonia."

A Porkoláb-völgy mára igen sok turistát vonz, elsősorban a nyitott borpincéknek köszönhetően, és mivel a kéktúra útvonal szekszárdi végpontja a közeli Bartina-völgyben éri el a várost. A szekszárdi önkormányzat azt írta, hogy az író "borosgazdaként" járt ide, de valójában pihenni, meditálni akart; az épülő létesítmény célja mélyebb nyomot hagyni, élményt nyújtani egy egyszerű múzeumlátogatásnál.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.