Megkezdődött a Bukovinai folklórfesztivál Bonyhádon
A székely keresztelő szokásának bemutatásával megkezdődött pénteken a XXIX. Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivál Bonyhádon.
MTI
A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban rendezett eseményen hangsúlyozta: a Bukovinából elszármazott nemzetiségek ma már barátként tudnak találkozni. Hozzátette: az 1997 óta megrendezett fesztivál arról szól, hogy az egykor soknemzetiségű Bukovinában élt népcsoportok megmutathatják hagyományaikat, a mai napig megőrzött népdal- és néptánckultúrájukat, viseleteiket, több helyszínen is ízelítőt adhatnak gasztronómiájukból.
Potápi felidézte, hogy az 1990-es években a Bukovinából elszármazott lengyelek emlékeztek elsőként óhazájukra fesztiválokon, majd a székelyek Bonyhádon követték példájukat. "Eleinte kérdéses volt, hogy van-e értelme azokkal együtt fesztivált szervezni, akikkel az együttélés nem volt mindig súrlódásmentes, de jó döntést hoztunk" - fogalmazott. Bonyhádon 1997 óta, eleinte kétévente, az ezredforduló után évente rendezik meg a találkozót, és a magyarországi helyszín mellett a lengyelországi Pila és Jastrowie, az ukrajnai Csernovic és a románaiai Campulung ad otthont az eseménynek.
A fesztivál nem csak a székelyeké, hanem minden bukovinai nemzetiségé, azoké, akik a most Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovinában élnek, illetve azoké is, akik onnan elszármaztak. Az államtitkár - aki maga is bukovinai székely származású - köszöntötte a fesztiválra érkezett lengyel, román, ukrán és székely hagyományőrző együtteseket. "A mi közös hazánk a Kárpát-medence, mindenki itthon érezheti magát, akár Déván, Madéfalván vagy Bonyhádon él - mondta.
A találkozó közönségét üdvözölte Zbigniev Kowalski, a csaknem három évtizedes múltra visszatekintő találkozó lengyel szervezője és Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke. A házigazda szervezet elnöke többek közt arról beszélt, hogy a fesztivál bizonyítja: a Bukovinában együtt töltött idő nem maradt nyom nélkül a nemzetiségek életében.
Az 1775-ben az osztrák császársághoz került Bukovina az ott élő tizenhárom nemzetiségnek köszönhetően a Habsburg Birodalom legszínesebb tartománya volt, amely az első világháború után Romániához, a második világháború után a Szovjetunióhoz és Romániához került. A régióból több népcsoportnak távoznia kellett, a székelyek - rövid bácskai tartózkodás után - 1944-ben telepedtek le Magyarországon.
A háromnapos fesztivál pénteken a Mátyás - mecénás és katona című kiállítás megnyitójával, valamint a bukovinai székely keresztelő színpadra állításával kezdődött a Bukovina Néptánccsoport és Népdalkörének, valamint az Izményi Székely Népi együttes gyermek tánccsoportjának közreműködésével. A műsorban - mint a koreográfiát jegyző Illés Tibor az MTI-nek mondta -, megjelennek a keresztelő archaikus rétegei, a hozzá fűződő hiedelmek és a székelyek vallási szokásai.
Az idei találkozásokon a bukovinai székelyek huszonhat magyarországi hagyományőrző csoportja mellett részt vesznek a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület, a Madéfalvi Ifjúsági Tánccsoport és a Dévai Szivárvány Nyugdíjas Klub tagjai, Bukovina egykori nemzetiségeinek folklórját az ukrajnai Juzsinyecki Molodicski és a Csernyivcsanka, a romániai Ansamblul Florile Bucovinei, illetve a lengyel Podgrodzianki-Racoborowice Górne együttes képviseli.
A rendezvény szombaton az együttesek felvonulásával folytatódik, majd a bukovinai nemzetiségek mulatságait mutatják be a közönségnek. Az eseményre a völgységi városba érkezett a Szabadkai Városi Múzeumnak a bukovinai székelyek bácskai éveit bemutató kiállítása, amely szintén szombattól várja az érdeklődőket a Solymár Imre Városi Könyvtárban.
Képforrás: kadarka.net
