Pesti Srácok

Százéves filmhíradókat lehet nézni a Filmarchiv.hu-n

Jövő nyárig hetente frissülő, mindig pontosan a száz évvel ezelőtti eseményekről beszámoló korabeli filmhíradókat nézhetnek az érdeklődők a Filmarchiv.hu oldalon.

MTI

Az 1918 augusztusa és 1919 júniusa közötti csaknem egy esztendő filmhíradó termése az első olyan magyar történelmi filmdokumentáció, amely szinte teljes egészében fennmaradt. A Filmarchívum a némafilmtekercseken fennmaradt híradókat komoly kutatómunkával, korabeli újságcikkek alapján elkészített külön narrációval teszi közé hetente frissülő videónaplójában.

PestiSracok facebook image

Mint írják, a százéves filmhíradókból kiderül többek között, hogy miért álltak sorba 1918 nyarán selyemért a Károly körúton, hogyan enyhítettek a lakáshiányon, miért akarta megölni magát a Babaszínpad tinédzser sztárja és mi történt azzal a nyolcéves kisfiúval, aki benyúlt az állatkerti hiénák ketrecébe.

Felidézik: az első világháború vége előtt az Est lapok kiadója elhatározta, hogy újságjának népszerűsítésére a moziba viszi lapjának egyfajta mozgóképes mellékletét. 1918. szeptember 9-én, hétfőn jelent meg Az Est Híradó első száma, amelyet az első napon négy fővárosi és hat vidéki moziban mutattak be. Összesen 12 kópia készült belőle, ezeket vetítették később a nagyobb magyarországi mozikban, sőt még Bécsben is.

A filmhíradó ekkoriban már nem számított újdonságnak a mozikban, a tömegtájékoztatásnak és propagandának ezt az akkoriban páratlanul hatékony eszközét már a világháború első pillanataiban felfedezték. Gyakoriak voltak a mozikban a különféle rövidebb-hosszabb mozgóképes tudósítások, igaz ezek szinte kizárólag német és osztrák híradók magyarul feliratozott változatai voltak. Nagy számuk ellenére nem sokat tudni azonban ezekről a híradókról, hiszen kópiáik csaknem mind elvesztek.

Az Est, majd később a Vörös Riport Film híradói azért maradhattak fenn, mert az egyéves periódus az őszirózsás forradalmat és a Tanácsköztársaság időszakát is magába foglalta, ezért az 1919 végétől berendezkedő Horthy-rendszer számára fontos nyomozati anyaggá váltak a tekercsek, amelyek a bűnügyi levéltár raktárába kerültek. A kinagyított képkockák alapján számos bírósági ítélet született, és a film lett a tárgyi bizonyítéka annak, hogy azokban a napokban ki merre járt, hol mit csinált. Az összesen két órányi, magyarázó felirat nélküli anyag digitalizálása jelenleg is folyik.

A 100 éves felvételek alapkutatását és a hetente jelentkező videók szerkesztését a Filmarchívum munkatársai végzik. A Filmhíradók Online gyűjteményében teljes terjedelmében is megtekinthető híradókhoz autentikus zenét a Filmarchívum másik archív portáljáról, a Gramofon Online-ról válogattak a szerkesztők.

Kitérnek arra is: a kutatást nagyban segíti az a Nemzeti Digitalizálási és Filmfelújítási program, amelyet tavaly óta végez a Filmalap. A program részeként felújított több tucat alkotást, köztük a 100 éves híradók most induló sorozatát a második Budapesti Klasszikus Film Maratonon is bemutatják szeptember 4. és 9. között.

fotó: fortepan

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.