Pesti Srácok

A lyoni Lumiére Fesztiválon a Hannibál tanár úr

A restaurált filmek legjelentősebb európai seregszemléjén, a lyoni Lumiére Fesztiválon Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című, teljeskörűen felújított klasszikus filmjét október 16-án és 17-én vetítik az archívumok kincseit és ritkaságait bemutató szekcióban.

MTI

A Magyar Nemzeti Filmalap közleménye szerint a 2009 óta minden évben megrendezett Lumiére 2018 Grand Lyon Film Festival a cannes-i filmfesztivál művészeti igazgatójának, Thierry Frémaux-nak és az Oscar-díjas francia filmrendezőnek, Bertrand Taverniernek közös rendezvénye. Védnökei között van Martin Scorsese, Quentin Tarantino, Catherine Deneuve és Wong Kar-wai is. A seregszemlének Lyon városának több filmszínháza mellett a Lumiére testvérek egykori palotájában kialakított Lumiére Intézet épülete ad helyet, ami arról nevezetes, hogy itt forgatták le a világ első filmjének számító A munkaidő vége című filmet.

Az idén október 13. és 21. között szervezett mustrára ismét egy Fábri-film, a Hannibál tanár úr Filmarchívum és Filmlabor által restaurált kópiája kapott meghívást. Fábri Zoltán közvetlenül a forradalom előtt, 1956. október 18-án bemutatott munkája az egyik első, vizuális nyelvében is modern magyar filmparabola, amely különleges érzékenységgel ábrázolta, mennyire manipulálható a tömeg, és milyen cselekvési lehetőségei vannak a kisembernek egy embertelen korban. Hőse egy jelentéktelen latintanár, Nyúl Béla, aki Hannibálról írt ártatlan tanulmánya miatt a politika demagóg támadásának kereszttüzébe kerül. Bár a film a harmincas évek fasizálódó Magyarországán játszódik, ugyanakkor a Rákosi-korszak indítórugóit, módszereit tárja fel.

A Hannibál tanár úr 1957-ben elnyerte a Karlovy Vary filmfesztivál első díját, 1968-ban a magyar filmkritikusok szavazásán bekerült minden idők 12 legjobb magyar filmje közé, majd ugyanennek a szavazásnak az új, 2000-ben tartott verziójában, az Új Budapesti Tizenkettőbe is. A francia seregszemle eddig a restaurált magyar filmek közül Tóth Endre (André de Toth) Két lány az utcán, Kertész Mihály A tolonc, Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című filmeket mutatta be.

PestiSracok facebook image

A magyar filmörökség digitális felújításának hosszú távú programja 2017-ben indult a Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívumban. A hosszú távra tervezett program keretében 2017-ben Fábri Zoltán születésének 100. évfordulóján 14 Fábri-mű újult meg, köztük a Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1956), az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban (1961), A Pál utcai fiúk (1968), az Isten hozta őrnagy úr (1969), és Az ötödik pecsét (1976). Fábri Zoltán filmjeit a Filmarchívum tavaly óta a rendező születésének 100. évfordulója alkalmából kiadott díszdobozos életmű-sorozatban jelenteti meg.

Kép: Mokép

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.