Pesti Srácok

Egy lány nem ment haza – A Keresés című filmről

Láttunk már telefonnal készített netes sorozatokat, most elkészült egy mozifilm is, amely olyan, mintha egy iPhone-nal rögzítették volna, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a szereplők egy része is emoji, a film egyharmadában csak sms - és e-mail-üzeteket láthatunk, a dolog mégis rendben van. A Keresés című filmet mindig keretezi valami, vagy egy mobiltelefon monitora, hol a Facebook vagy az Instragram arculati elemei láthatóak a sokszor élő adásban bejelentkező szereplők körül.

PZL – 061.hu

És ez lehetne rossz is, de valójában a Keresés abszolút működő, klasszikus régi vágású thriller, amelyben eltűnik egy kamaszlány, és nyomába ered az édesapja, a nyomozást pedig egy eltűnési ügyekben specialistának számító nyomozó, Rosemary Vick (Debra Messing) vezeti. Amellett, hogy a film korrekten feltárja a mai kamaszok netes szubkultúráját, a közösségi média szociológiáját, tömegpszichózisát, legalább annyira családi dráma is, mindazon túl, hogy egy egyenes vonalú sztorival van dolgunk, amihez hozzácsavartak némi elterelést is, de ez pedig a krimik sajátja. A film tehát hagyományos thriller is egyben, így aztán nem könnyű eldönteni, hogy mennyire volt jó ötlet, hogy a mozivászon pont olyan lett, mint egy számítógépes monitor vagy éppen egy okostelefon kijelzője. Nem lett volna-e a kevesebb több.

PestiSracok facebook image

Szóval, ha nem minden képkockába lógnak bele netes hirdetések, felugró popup ablakok. A történet ugyanis túlságosan is hagyományos ahhoz, hogy formailag ennyire radikális, vibráló legyen. Elfárad az ember szeme. Ha a gép előtt ülünk, akkor legalább fél óránként felállunk, kimegyünk a konyhába, megiszunk egy teát, kivisszük a szemetet, bármi. Viszont a moziban közel két órán át egy vibrálnak az sms-falak, ugrálnak az emojik és a hirdetések. Persze, ha a telefonon megy a keresés, akkor a fák és az épített környezet helyett bámuljunk pixeleket, oké, de legalább azokat a képsorokat nem webkamerán kéne néznünk, amelyek úgymond a való világ tereiben zajlanak. A film nélkülözi a sztárokat, egy ázsiai család mindennapjait ismerjük meg, elsősorban az apát, a David Kimet alakító John Cho remekül építi fel az egyre inkább kiboruló, lányáért Margot-ért (Michelle La) aggódó családfőt.

https://www.youtube.com/watch?v=yx9u4TEfkcA

A legjobb nem is a feszült történet felépítése, hanem a családi dráma kibomlása, melyben kiderül, hogy az anya elvesztése után a lányát egyedül nevelő apa csonka családjában milyen sok az elhallgatás, az elfojtás, hogy mennyire nem ismeri az apa a lányát. Épp ezért éri meglepetésként Davidet az a világ, amit a lánya gépén talál. A film egy értékelhető, színvonalas munka, de legalább olyan érdekes a mögé rakott üzleti modell, amit a producerük, Timur Bekmambetov tett naggyá, a minimális büdzséből készülő "screen life"-filmekkel, amelyek bizonyos szempontból rokonai a nulla költségvetésű, sötét lakásokban, vagy pincékben játszódó kortárs horroroknak. És igen, van, amikor mindennél félelmetesebb egy emoji vagy éppen egy képernyőkímélő monoton grafikájával érzékeltetett csend.

Keresés
amerikai film
szereplők: John Cho, Debra Messing, Michelle La
rendező: Aneesh Chaganty
bemutató: 2018. szeptember 20.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.