Pesti Srácok

Egy lány nem ment haza – A Keresés című filmről

Láttunk már telefonnal készített netes sorozatokat, most elkészült egy mozifilm is, amely olyan, mintha egy iPhone-nal rögzítették volna, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a szereplők egy része is emoji, a film egyharmadában csak sms - és e-mail-üzeteket láthatunk, a dolog mégis rendben van. A Keresés című filmet mindig keretezi valami, vagy egy mobiltelefon monitora, hol a Facebook vagy az Instragram arculati elemei láthatóak a sokszor élő adásban bejelentkező szereplők körül.

PZL – 061.hu

És ez lehetne rossz is, de valójában a Keresés abszolút működő, klasszikus régi vágású thriller, amelyben eltűnik egy kamaszlány, és nyomába ered az édesapja, a nyomozást pedig egy eltűnési ügyekben specialistának számító nyomozó, Rosemary Vick (Debra Messing) vezeti. Amellett, hogy a film korrekten feltárja a mai kamaszok netes szubkultúráját, a közösségi média szociológiáját, tömegpszichózisát, legalább annyira családi dráma is, mindazon túl, hogy egy egyenes vonalú sztorival van dolgunk, amihez hozzácsavartak némi elterelést is, de ez pedig a krimik sajátja. A film tehát hagyományos thriller is egyben, így aztán nem könnyű eldönteni, hogy mennyire volt jó ötlet, hogy a mozivászon pont olyan lett, mint egy számítógépes monitor vagy éppen egy okostelefon kijelzője. Nem lett volna-e a kevesebb több.

PestiSracok facebook image

Szóval, ha nem minden képkockába lógnak bele netes hirdetések, felugró popup ablakok. A történet ugyanis túlságosan is hagyományos ahhoz, hogy formailag ennyire radikális, vibráló legyen. Elfárad az ember szeme. Ha a gép előtt ülünk, akkor legalább fél óránként felállunk, kimegyünk a konyhába, megiszunk egy teát, kivisszük a szemetet, bármi. Viszont a moziban közel két órán át egy vibrálnak az sms-falak, ugrálnak az emojik és a hirdetések. Persze, ha a telefonon megy a keresés, akkor a fák és az épített környezet helyett bámuljunk pixeleket, oké, de legalább azokat a képsorokat nem webkamerán kéne néznünk, amelyek úgymond a való világ tereiben zajlanak. A film nélkülözi a sztárokat, egy ázsiai család mindennapjait ismerjük meg, elsősorban az apát, a David Kimet alakító John Cho remekül építi fel az egyre inkább kiboruló, lányáért Margot-ért (Michelle La) aggódó családfőt.

https://www.youtube.com/watch?v=yx9u4TEfkcA

A legjobb nem is a feszült történet felépítése, hanem a családi dráma kibomlása, melyben kiderül, hogy az anya elvesztése után a lányát egyedül nevelő apa csonka családjában milyen sok az elhallgatás, az elfojtás, hogy mennyire nem ismeri az apa a lányát. Épp ezért éri meglepetésként Davidet az a világ, amit a lánya gépén talál. A film egy értékelhető, színvonalas munka, de legalább olyan érdekes a mögé rakott üzleti modell, amit a producerük, Timur Bekmambetov tett naggyá, a minimális büdzséből készülő "screen life"-filmekkel, amelyek bizonyos szempontból rokonai a nulla költségvetésű, sötét lakásokban, vagy pincékben játszódó kortárs horroroknak. És igen, van, amikor mindennél félelmetesebb egy emoji vagy éppen egy képernyőkímélő monoton grafikájával érzékeltetett csend.

Keresés
amerikai film
szereplők: John Cho, Debra Messing, Michelle La
rendező: Aneesh Chaganty
bemutató: 2018. szeptember 20.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?