Pesti Srácok

Egy lány nem ment haza – A Keresés című filmről

Láttunk már telefonnal készített netes sorozatokat, most elkészült egy mozifilm is, amely olyan, mintha egy iPhone-nal rögzítették volna, némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a szereplők egy része is emoji, a film egyharmadában csak sms - és e-mail-üzeteket láthatunk, a dolog mégis rendben van. A Keresés című filmet mindig keretezi valami, vagy egy mobiltelefon monitora, hol a Facebook vagy az Instragram arculati elemei láthatóak a sokszor élő adásban bejelentkező szereplők körül.

PZL – 061.hu

És ez lehetne rossz is, de valójában a Keresés abszolút működő, klasszikus régi vágású thriller, amelyben eltűnik egy kamaszlány, és nyomába ered az édesapja, a nyomozást pedig egy eltűnési ügyekben specialistának számító nyomozó, Rosemary Vick (Debra Messing) vezeti. Amellett, hogy a film korrekten feltárja a mai kamaszok netes szubkultúráját, a közösségi média szociológiáját, tömegpszichózisát, legalább annyira családi dráma is, mindazon túl, hogy egy egyenes vonalú sztorival van dolgunk, amihez hozzácsavartak némi elterelést is, de ez pedig a krimik sajátja. A film tehát hagyományos thriller is egyben, így aztán nem könnyű eldönteni, hogy mennyire volt jó ötlet, hogy a mozivászon pont olyan lett, mint egy számítógépes monitor vagy éppen egy okostelefon kijelzője. Nem lett volna-e a kevesebb több.

PestiSracok facebook image

Szóval, ha nem minden képkockába lógnak bele netes hirdetések, felugró popup ablakok. A történet ugyanis túlságosan is hagyományos ahhoz, hogy formailag ennyire radikális, vibráló legyen. Elfárad az ember szeme. Ha a gép előtt ülünk, akkor legalább fél óránként felállunk, kimegyünk a konyhába, megiszunk egy teát, kivisszük a szemetet, bármi. Viszont a moziban közel két órán át egy vibrálnak az sms-falak, ugrálnak az emojik és a hirdetések. Persze, ha a telefonon megy a keresés, akkor a fák és az épített környezet helyett bámuljunk pixeleket, oké, de legalább azokat a képsorokat nem webkamerán kéne néznünk, amelyek úgymond a való világ tereiben zajlanak. A film nélkülözi a sztárokat, egy ázsiai család mindennapjait ismerjük meg, elsősorban az apát, a David Kimet alakító John Cho remekül építi fel az egyre inkább kiboruló, lányáért Margot-ért (Michelle La) aggódó családfőt.

https://www.youtube.com/watch?v=yx9u4TEfkcA

A legjobb nem is a feszült történet felépítése, hanem a családi dráma kibomlása, melyben kiderül, hogy az anya elvesztése után a lányát egyedül nevelő apa csonka családjában milyen sok az elhallgatás, az elfojtás, hogy mennyire nem ismeri az apa a lányát. Épp ezért éri meglepetésként Davidet az a világ, amit a lánya gépén talál. A film egy értékelhető, színvonalas munka, de legalább olyan érdekes a mögé rakott üzleti modell, amit a producerük, Timur Bekmambetov tett naggyá, a minimális büdzséből készülő "screen life"-filmekkel, amelyek bizonyos szempontból rokonai a nulla költségvetésű, sötét lakásokban, vagy pincékben játszódó kortárs horroroknak. És igen, van, amikor mindennél félelmetesebb egy emoji vagy éppen egy képernyőkímélő monoton grafikájával érzékeltetett csend.

Keresés
amerikai film
szereplők: John Cho, Debra Messing, Michelle La
rendező: Aneesh Chaganty
bemutató: 2018. szeptember 20.

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.