Pesti Srácok

Kettős magyar siker a montreali filmfesztiválon

Topolánszky Tamás Yván Kertész Mihályról szóló, Curtiz című filmje nyerte el a 42. montreali filmfesztivál fődíját. A legjobb rendezés díját Szász Attila kapta Örök tél című filmjéért.

MTI

Az augusztus 23. és szeptember 3. között megrendezett A-kategóriás észak-amerikai filmfesztivál nemzetközi versenyprogramjában a világ minden tájáról - Venezuelától Tajvanig - 23 alkotás versengett a fődíjért, köztük Topolánszky Tamás Yván Curtiz és Szász Attila Örök tél című filmje. Topolánszky életrajzi drámája Kertész Mihály, azaz Michael Curtiz Oscar-díjas rendező magánéleti válságát és Casablanca című filmjének forgatását idézi fel. A Curtiz a legjobb film díját kapta meg a hétfőn megrendezett díjátadón. A produkció elkészítését a Médiatanács Mecenatúra Programja támogatta.

PestiSracok facebook image

Szász Attila Örök tél című történelmi drámájáért a legjobb rendező díját kapta a fesztiválon. A forgatókönyvíró-rendező filmje, amely a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült, az 1944-ben a Szovjetunióba deportált sváb magyarok történetét dolgozza fel Csányi Sándor és Gera Marina főszereplésével. "Fantasztikus érzés harmadszorra szerepelni egy ilyen rangos fesztiválon, és a négy évvel ezelőtti Bronz Zenit után ezúttal a fő versenyprogramban rendezői díjat nyerni, ráadásul egy ennyire fontos témával" - idézte Szász Attilát az Örök tél gyártója, a Szupermodern Stúdió hétfői közleménye.

A montreali filmmustrán mutatkozott be Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje és a szintén első filmjével debütáló Schwechtje Mihály Remélem legközelebb sikerül meghalnod című munkája is. A nemzetközi dokumentumfilmes programban szerepelt Elek Dóra Világlátó Baltazár című dokumentumfilmje. Továbbá versenyen kívül levetítették Sándor Pál Vándorszínészek című romantikus vígjátékát, és a rövidfilmek között mutatták be Pápai Pici Varjúháj és Molvay Norbert Jövő szerdán című alkotását is Montrealban.

Kép: Örök tél

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.