Pesti Srácok

Szombaton ismét átadják a Magyar Örökség Díjakat

Szombaton újabb Magyar Örökség Díjakat adnak át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében, az elismeréssel ezúttal is hét kiemelkedő személyiség és intézmény tevékenységét díjazzák.

MTI

Magyar Örökség Díjban részesül a Szélkiáltó Együttes verséneklő művészete, Tisza István nemzetszolgálata és mártíromsága, valamint Lőrinc Celesztin moldvai csángók magyarságtudatát erősítő szolgálata - közölték a szervezők.

PestiSracok facebook image

A kuratórium kitüntetésben részesíti Kamuti Jenő sportemberi és orvosi életútját, Kolár Péter széles körű kultúraszervező és színházépítő munkásságát, Pogány Erzsébet közösségszolgáló emberi helytállását és a Magyarok Kenyere Mozgalom nemzetegyesítő szolgálatát.

A pécsi Szélkiáltó Együttes Magyarország egyik leghosszabb ideje működő, megzenésített verseket alkotó és előadó együttese - írja méltatásában Hoppál Péter egyházzenész, karnagy, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, hozzátéve, hogy az eddigi 400 feldolgozott vers és 3 ezer fellépésük mennyiségi értéke egyúttal "kérlelhetetlen minőségi igényességgel párosul". Koncertjeik a legkisebb falvak iskoláitól a nagyobb települések kultúrházain, művelődési központjain át a legrangosabb koncerttermekig szólaltak meg az elmúlt négy és fél évtizedben.

Tisza István olyan férfi volt, aki azért élt és dolgozott, hogy népe, hazája boldogulhasson - olvasható Szakály Sándor hadtörténész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatójának laudációjában.

Pásztor Zoltán rádiós újságíró Lőrinc Celesztint, a Csángó Rádió kitalálóját méltatva azt írja: "jelenné, jövővé változtatta a múltat. Kitalált valamit, olyasmit, ami segíti megőrizni a csángó kultúrát. Rájött arra, hogy a rádió az egyik legtökéletesebb eszköz a kultúra terjesztésének terén".

Kamuti Jenőt vívó pályafutása tette halhatatlanná, világszerte ismertté. Mesterének, Bay Bélának útmutatásával 20 éven keresztül volt a magyar tőrválogatott tagja - írja méltatásában Schmitt Pál olimpikon, a NOB magyar tagja, volt köztársasági elnök, hozzátéve, mint sportvezető is maradandót alkotott: 10 éven keresztül volt a Magyar Vívószövetség elnöke, 28 éve folyamatosan a MOB elnökségének tagja. 1977-ben az UNESCO fair play díjjal ismerte el példamutató pályafutását, a Nemzetközi Fair Play Bizottság pedig 2000 óta őt választja immár 4. alkalommal elnökévé.

"Tisztelte és szerette mindenki, akivel összehozta a sors. Szakmai és baráti kapcsolatait a közösség számára fordította mindig.(...) Halála után méltán állapították meg róla, hogy a kassai magyarok apostola volt" - méltatja Kolár Pétert, a kassai Thália Színház volt igazgatóját Havasi Péter újságíró, a Kassai Figyelő alapító főszerkesztője.

"Nevéhez kötődik a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) megalakítása 2001-ben, mely a felvidéki magyar civil társaságokat szövi hálózatba, majd 2005-ben Szlovákiában az első magyar nyelvű hírportál, a Felvidék.ma elindítása. Mindkettőt a semmiből teremtette - s ezerszer küzdött meg azért, hogy megmaradjanak, mert az ellenszélből, az ellendrukkerekből és az értetlenségből sohasem szenvedtünk hiányt" - emlékezik méltatásában Bauer Edit szociológus, politikus Pogány Erzsébetre.

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnökének méltatása a Korinek László által indított Magyarok Kenyere Programnak köszönhetően a rászoruló gyerekek kenyérhez, kalácshoz juthatnak évről évre.

Fotó: port.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.