Pesti Srácok

Új magyar film a Rákosi-korszakról

Az abszurd és a drámai hangvétel között egyensúlyoz Deák Kristóf Foglyok című tévéfilmje, amely a Rákosi-rendszer legsötétebb napjaiban játszódik.

MTI

Deák Kristóf elmondta: a film történetére Vörös András forgatókönyvíró talált rá egy régi internetes adatbázisban, ahol az 1990-es években készült interjúkban idősebb emberek mesélték el személyes történeteiket a 20. századból. Ezek között fedezte fel egy festőművész családjának igaz történetét: 1951-ben, a Rákosi-rendszer legsötétebb napjaiban, a kitelepítések évében a kisgyermekes családhoz hajnalban becsöngettek az Államvédelmi Hatóság emberei. Ott maradtak a családnál, napokig fogságban tartották őket és mindazokat is, akik becsöngettek hozzájuk."Mint egy kisgömböc, ez a lakás szépen megevett végül több mint 20 embert" - hangsúlyozta, kiemelve: senki nem tudta, hogy mindez miért történik meg velük, mert egyáltalán nem ismerték azokat az embereket, akiket az ávósok kerestek.

PestiSracok facebook image

"Erről az abszurd helyzetről nekem egyből a klasszikus magyar groteszk jutott eszembe, mint a Tanú vagy az Isten hozta, Őrnagy úr" - mondta, hozzátéve, hogy a film nem egy véres dráma lesz, mivel az alaphelyzet maga is nagyon abszurd. A rendezőt leginkább a lakásban egymással összeütköző sokféle karakter foglalkoztatta, és az, hogy az emberi természetről és a hatalomról mit tud elmondani általános érvényben egy ilyen történet. Akkor, az egyik legsötétebb politikai korszakban is sokan gondolták azt, hogy egész tűrhető így élni, hiszen vége a háborúnak, van munka, van mit enni és végre nincs veszélyben az ember élete. Vörös Andrással két éve dolgoznak a történeten, történész szakértő bevonásával, levéltári kutatással rekonstruálva a történet valós hátterét és a részleteket.

A szereplőket hosszú castingfolyamat útján választotta ki. "Olyan arcokat akartunk találni, akiket nem látunk folyton, akik valami újat, valami frisset hoznak. Több, a szakma által ismert és elismert, de széles körben még kevésbé "elhasznált" tehetséget választottunk" - mondta. Tizennyolc színész és két gyerekszínész népesíti be a filmbeli lakást. A főszerepet Sodró Eliza alakítja, az ő féltestvérét, a kisgyerekes család anyukáját játssza Szamosi Zsófia. A filmben feltűnik még Fekete Ernő, Porogi Ádám, Molnár Levente, Lengyel Ferenc, Jászberényi Gábor, Soltész Bözse, Kardos Róbert, Csőre Gábor, Barta Ágnes és Vasvári Emese. A két gyerekszínész Dömötör Abigél és Sáfrány Ágoston.

Deák Kristóf eddig rövidfilmeket és sorozatokat készített, a Foglyokat egy köztes állomásnak tekinti. "Még az első nagyjátékfilmem előtt szerettem volna letenni az asztalra egy kisebb lélegzetű, 75-80 perces tévéjátékot" - mondta. A film operatőre Gózon Francisco (Haggyállógva Vászka, Iszka utazása), látványtervezője Valcz Gábor (Moszkva tér, Félvilág, Lajkó: Cigány az űrben), jelmeztervezője Sinkovics Judit (Testről és lélekről, Kojot). A Foglyokat 2019-ben mutatják be a Duna televízióban.

Kép: Filmfabriq

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)