Pesti Srácok

Észak-írországi szerző kapta a Man Booker-díjat

Első ízben vehette át észak-írországi szerző a Man Booker-díjat. A legrangosabb, éppen fél évszázada alapított brit irodalmi elismerésben az idén Anna Burns részesült a Bajok (The Troubles) néven emlegetett három évtizedes észak-írországi fegyveres felekezeti konfliktus idején játszódó, Milkman című kötetéért.

MTI

A díjnyertes könyv cselekménye egy névtelen észak-írországi városban bontakozik ki, egy fiatal nő és egy nős férfi kapcsolatának történetére felfűzve. A Milkman azokat a veszélyeket mutatja be a zsűri megfogalmazása szerint egészen egyedi, nem mindig könnyed olvasmányt kínáló nyelvezettel, amelyek közepette egy lány egy észak-írországi városban, a Bajok polgárháborús környezetében felnőtté válhatott, egy idősebb férfi szexuális zaklatásainak kitéve.

PestiSracok facebook image

A Milkman történetfűzésének sajátossága, hogy nem csupán a cselekmény helyszínéül szolgáló város, de az összes szereplő és a történet mesélője is végig névtelen marad. Az 56 éves, belfasti születésű, Angliában élő Anna Burns az azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel járó kitüntetéssel együtt 50 ezer font (több mint 18 millió forint) pénzjutalomban is részesült. Ő a Man Booker Prize 50. kitüntetettje. A díjat Kamilla cornwalli hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese adta át a Guildhallban, a londoni pénzügyi központ, a City elöljáróságának fényűző palotájában rendezett kedd esti gálán.

Anna Burns negyedik könyvével nyerte el a Man Booker-díjat. Első kötete 2001-ben jelent meg. A díjért versengők szeptember 20-án ismertetett, hatos szűkített listájára három szerző került fel az Egyesült Királyságból, kettő az Egyesült Államokból és egy Kanadából. Az elsőkönyves brit Robin Robertson a jelenkor Amerikájának erőszakosságáról és társadalmi megosztottságáról írt verses formában a The Long Take című írásában.

A szintén elsőregényes brit Daisy Johnson, aki 27 évesen a díj történetének eddigi legfiatalabb döntőse volt, egy anya és lánya összetett kapcsolatát bemutató, Everything Under című írásával, az amerikai Richard Powers az emberi és növényi karaktereket is felvonultató, The Overstory című ökotörténetével, az amerikai Rachel Kushner egy női börtönben játszódó, The Mars Room című regényével, a kanadai Esi Edugyan egy szökött rabszolgáról szóló, Washington Black című történetével került az esélyesek közé.

Fotó: Time

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)