Pesti Srácok

Észak-írországi szerző kapta a Man Booker-díjat

Első ízben vehette át észak-írországi szerző a Man Booker-díjat. A legrangosabb, éppen fél évszázada alapított brit irodalmi elismerésben az idén Anna Burns részesült a Bajok (The Troubles) néven emlegetett három évtizedes észak-írországi fegyveres felekezeti konfliktus idején játszódó, Milkman című kötetéért.

MTI

A díjnyertes könyv cselekménye egy névtelen észak-írországi városban bontakozik ki, egy fiatal nő és egy nős férfi kapcsolatának történetére felfűzve. A Milkman azokat a veszélyeket mutatja be a zsűri megfogalmazása szerint egészen egyedi, nem mindig könnyed olvasmányt kínáló nyelvezettel, amelyek közepette egy lány egy észak-írországi városban, a Bajok polgárháborús környezetében felnőtté válhatott, egy idősebb férfi szexuális zaklatásainak kitéve.

PestiSracok facebook image

A Milkman történetfűzésének sajátossága, hogy nem csupán a cselekmény helyszínéül szolgáló város, de az összes szereplő és a történet mesélője is végig névtelen marad. Az 56 éves, belfasti születésű, Angliában élő Anna Burns az azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel járó kitüntetéssel együtt 50 ezer font (több mint 18 millió forint) pénzjutalomban is részesült. Ő a Man Booker Prize 50. kitüntetettje. A díjat Kamilla cornwalli hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese adta át a Guildhallban, a londoni pénzügyi központ, a City elöljáróságának fényűző palotájában rendezett kedd esti gálán.

Anna Burns negyedik könyvével nyerte el a Man Booker-díjat. Első kötete 2001-ben jelent meg. A díjért versengők szeptember 20-án ismertetett, hatos szűkített listájára három szerző került fel az Egyesült Királyságból, kettő az Egyesült Államokból és egy Kanadából. Az elsőkönyves brit Robin Robertson a jelenkor Amerikájának erőszakosságáról és társadalmi megosztottságáról írt verses formában a The Long Take című írásában.

A szintén elsőregényes brit Daisy Johnson, aki 27 évesen a díj történetének eddigi legfiatalabb döntőse volt, egy anya és lánya összetett kapcsolatát bemutató, Everything Under című írásával, az amerikai Richard Powers az emberi és növényi karaktereket is felvonultató, The Overstory című ökotörténetével, az amerikai Rachel Kushner egy női börtönben játszódó, The Mars Room című regényével, a kanadai Esi Edugyan egy szökött rabszolgáról szóló, Washington Black című történetével került az esélyesek közé.

Fotó: Time

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.