Pesti Srácok

Gyásztávirat - Elhunyt Arto Paasilinna, A nyúl éve világhírű írója

A lappföldi favágóból lett író, költő, újságíró és forgatókönyvíró az egyik legismertebb finn író, akinek A nyúl éve című regény hozta meg a világhírt.Hetvenhat éves volt.

MTI

Paasilinna több mint fél évszázados pályafutása során 35 regényt írt, műveit több mint 40 nyelvre, köztük magyarra fordították le, némelyikből film is született. Humorra és naturális ábrázolásra törekvő, gyakran életrajzi elemeket is tartalmazó regényei a finn életérzést tükrözik. Írásait csavargóregényeknek tartja a kritika, modern meséknek, amelyek könnyed szóhasználatukkal, pergő történetmesélésükkel sokak tetszését nyerték el világszerte.

PestiSracok facebook image

A többnyire a távoli északon játszódó könyveiből nyolc millió példányt adtak el. Leghíresebb műve A nyúl éve (1975), amelyet 18 nyelvre fordítottak le, három nemzetközi irodalmi díjjal ismertek el és kétszer filmesítettek meg. Ez a mű hozta el neki a világhírt, a regény hazáján kívül Franciaországban is bestseller lett.

A nyúl évén (1983) kívül megjelent magyarul Az üvöltő molnár (1998) és Az akasztott rókák erdeje (2006) című műve is. Az írással 2009-ben, egy agyi infarktus után hagyott fel. Paasilinna Mika Waltarival és Sofi Oksanennel együtt a három külföldön legismertebb finn író közé tartozott. Különösen népszerű volt Franciaországban, ahol Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai íróhoz hasonlították.

Fotó: Aaj News

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.