Pesti Srácok

Különleges leletegyüttes került elő a Dunából Érdnél

Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba.

MTI

A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt. Az egyik ilyen hobbirégész kereste meg azzal a múzeumot, hogy az érdi Duna-szakaszon, a folyómeder időlegesen kiszáradt részében talált egy réginek tűnő kolompot - mondta el szerdán az FMC igazgatója.

PestiSracok facebook image

Gulyás Gábor hozzátette: a múzeum szakemberei megvizsgálták a leletet, és megállapították, hogy a Sárkányölő Szent György-ábrázolással ellátott kolomp a 18. század elejéről származhat.

A Kakukk-hegy természetvédelmi övezetéhez közeli helyszínen aztán az FMC régészei már az első napon több mint ezer pénzérmét tártak fel, részint magyar pénzeket, de nagyon sok nyugat-európai - például németországi, németalföldi - érmét is.

Érdekes, hogy hiányoznak a balkáni pénzek, van viszont az anyagban a Pápai Államban vert, ritkaságszámba menő példány. A legújabb egy 1745-ös, Mária Terézia-korabeli pénzérme, ez is arra utal, hogy a hajó a 18. század közepén süllyedhetett el a Dunában - számolt be az igazgató.

Mint elmondta, a pénzérmék mellett főként kézifegyverek - tőrök, lándzsák, kardok -, ágyúgolyók és használati tárgyak kerültek elő eddig.

Gulyás Gábor beszámolója szerint drón segítségével magát a hajóroncsot is megpróbálták felkutatni, és sikerült is beazonosítani valamit, ami akár a hajó maradványa is lehet. Ez egyelőre még csak vélelem; Tóth János Attila, a Ferenczy Múzeumi Centrum búvárrégésze szerdán merül le ellenőrizni a roncsot - közölte.

Ha sikerül megtalálni a hajó maradványait, azokat ki fogják emelni, de sietni kell, mert a Duna vízszintje emelkedni fog - jegyezte meg az FMC vezetője.

Gulyás Gábor kiemelte, hogy a leletanyag mennyiségében is ritkaságnak számít, de nagyon sok a feltárt darabok között a különlegesség is. Az FMC érmegyűjteménye ezzel a több ezres gyarapodással a második legnagyobb lesz Magyarországon - fűzte hozzá.

A múzeum szakemberei már kutatják azt, hogy milyen hajók süllyedtek el Érdnél ebben a korszakban, a feltárt leleteket pedig restaurálják majd, hogy a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítást is rendezhessen belőlük - közölte Gulyás Gábor.

Fotók: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.