Pesti Srácok

Orbán: kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában van

Kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában van, és ez az európai kultúrharc valójában "a saját kultúránkért folytatott harc" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Hagyományok Házának székhelye, a felújított Budai Vigadó átadásán.

MTI

"Néha azt hallom, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik. Azt gyanítom, hogy az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita talán a modern élet megszokott rendjéhez tartozik" - fejtette ki a kormányfő. Szerinte azonban Magyarországon inkább kultúrbéke van: lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy "a jövőnket családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni".

PestiSracok facebook image

Hangsúlyozta: az európaiak tiszteletben tartják a más kultúrákat és képviselőiket, de "senki sem kötelezhet minket arra, hogy ez a tisztelet saját kultúránk feladását és egy másik kultúrának való behódolást jelentsen".

"A saját földünkön - s ez igaz Európára és Magyarországra is - a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni". Ha ugyanis eltűnnek a történelmi, kulturális alapok, "ha hagyjuk, hogy kicseréljék a kulturális altalajt", akkor Európa kártyavárként dől össze - jelentette ki a miniszterelnök.

Hozzátette: a magyarok érzik ezt a veszélyt, ezért "kiállunk és elmondjuk, kik vagyunk, mit gondolunk Istenről, hazáról, családról" és hogy a magyarok szerint mi következik ebből az európai életre nézve. Szerinte "ha nem ezt tesszük, áldozatai leszünk egy lopakodó összeurópai kulturális önfeladásnak".

Orbán Viktor hozzátette, hogy egy ország jövőjét nemcsak gazdasága, katonai ütőereje és politikai befolyása alapozza meg, hanem kulturális teljesítménye is. Ezért minden kultúrára elköltött forint befektetés a jövőbe, egy magyar és keresztény, vagyis egy európai jövőbe - hangsúlyozta.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar nép mélyreható és erős gyökerekkel kapaszkodik a kulturális örökségébe. "Mi, magyarok azért állhatunk ma itt, ezerszáz évvel a honfoglalásunk után, mert tudjuk, honnan jöttünk és azt is tudjuk, mivel tartozunk az előttünk járó nemzedékeknek, sőt azt is tudjuk, mivel tartozunk az utánunk jövőknek" - mondta.

"Kultúránk megmutatja, kik voltunk, és kik vagyunk. (...) Erő, amely az országlakosokat nemzetté, a nemzet tagjait közösséggé teszi" - fogalmazott a miniszterelnök, jelezve, hogy a most készülő nemzeti alaptantervnek és vele az egész magyar iskolarendszernek is ezen az alapon kell majd állnia.

Azt is mondta, hogy a magyarok büszkék civilizációs teljesítményükre, kultúrájukra, így büszkék dalaikra és táncaikra is, "a magyar népi kultúra nekünk nem muzeális dolgok gyűjteménye, hanem megtartó erő". Ezért építették a Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját, újították fel a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Nemzeti Lovardát, a Kossuth teret. Emellett megújítják a Szépművészeti Múzeumot, az Operaházat, új Közlekedési Múzeum épül, zajlik a Liget Budapest projekt és újjászületik a budai Vár is - sorolta a beruházásokat Orbán Viktor.

A Magyar Állami Népi Együttes fellépése a megnyitón

A Hagyományok Házáról szólva közölte: 7,5 milliárd forintból újították fel az épületet, hogy a Budai Vigadó újra a magyar kultúra egyik főhadiszállása lehessen.

Zárásul Orbán Viktor azt mondta: sokat vitatkoztak magyarhonban arról, ki a magyar. Szavai szerint "az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz". A Hagyományok Házának ezért szerinte küldetése hozzásegíteni minket, hogy "az unokáink is magyarok lehessenek".

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója ünnepi beszédében azt mondta, hogy az elmúlt hetven évben folyamatosan szorult vissza az élő néphagyomány. Pedig a néphagyomány megtart, ápol minket, a világról alkotott képünket dúsítja, egybekovácsol - fogalmazott a főigazgató, hangsúlyozva: az értékeket, eredményeket intézményesíteni kell, ennek köszönhető a Hagyományok Házának 2001-es megalapítása is.

A Budai Vigadó rekonstrukciójával a Hagyományok Háza méltó körülmények között tudja ellátni feladatait - közölte Kelemen László.

Fotók: MTI/ Máthé Zoltán

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

Alsós diákoknak tervezett bemutató órát tart a Labrisz – Országszerte képzik a tanárokat is az LMBTQ-anyagok iskolai terjesztésére

Exkluzív 2023 július 14.
Fittyet hánynak a magyar jogszabályokra, törvényi tiltásra a Soros-hálózat által finanszírozott LMBTQ-lobbiszervezetek, és mindent bevetve dolgoznak azon, hogy általános iskolák alsó tagozatában oktassák a nézeteiket, többek közt arról, hogy "az általános nemi szerepek felcserélődhetnek és kibővülhetnek", álljanak ki a szabadságuk mellett. A Meseország Mindenkié és annak munkafüzete a tananyag, de több felkészítő segédanyagot is készítettek már a pedagógusoknak, akiket éppen egy Európai Bizottság által támogatott kétéves projekt keretében képeznek országszerte. A Pride kísérőrendezvényei között a Labrisz Leszbikus Egyesület három olyan rendezvényt is szervez, amelyen arra ösztönöznek, hogy meséken keresztül hogyan lehet becsempészni az LMBTQ témát az oktatási intézményekbe. Pedagógusoknak, pedagógus hallgatóknak még egy alsós diákoknak tervezett bemutató órát is megtartanak, melynek témája két fiú szerelmét bemutató történet lesz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Klebersberg Központhoz fordult.

Visszatértek a migránsok és embercsempészek, újra háborús övezet lehet a déli határ

Exkluzív 2024 szeptember 22.
Négy-öt hónapig volt nyugalom a déli határon, miután a szerb kormány egy éve kivezényelte a különleges erőket, köztük a katonaságot, hogy kitakarítsák a Palics és Szabadka környéki erdőt. Embercsempészek és kiképzett tálib terrorista bandák egyaránt tanyáztak itt; felosztották egymás között a déli határ menti sávot. Az erdőkben irdatlan mennyiségű fegyver, gránátok, taposóaknák kerültek elő - melyeket mind ezek a terroristák és embercsempészek rejtettek el. Egy éve ropogtak a fegyverek, olykor már a lakott területeken is, most megint egyre feszültebb a helyzet. Az Akta stábja helyi segítőkkel járta körül az érintett területet, megmutatunk több olyan videófelvételt is, amelyek frissek, s amelyeket a migráns bűnözők töltöttek fel a világhálóra, egymásnak üzengetve. Azt mondják hetek kérdése, és megint háborús övezet lesz a határ szerb oldala.