Pesti Srácok

Újra megnyit Seress Rezső törzshelye

Újra kinyit Seress Rezsőnek, a világhírű Szomorú vasárnap című dal zeneszerzőjének törzshelye. Az erzsébetvárosi Akácfa utcában található Kispipa étteremben az október 25-i megnyitón Szakcsi Lakatos Béla és Müller Péter Sziámi duója idézi meg Seress Rezsőt.

MTI

A Kispipa, amelyben Seress Rezső 1958 és 1968 között zongorázott, egy ideje zárva volt, most több sikertelen újjáélesztési kísérlet után nyit újra Erzsébetváros szívében, az Akácfa utca 38-ban. A tervek szerint sorozattá váló zenei estek első alkalmával Seress Rezső szellemét és dalait Szakcsi Lakatos Béla, az egyik legkiválóbb hazai dzsesszzongorista és Müller Péter Sziámi, az éneklő költő éleszti fel.

PestiSracok facebook image

A tragikus sorsú Seress Rezső legismertebb szerzeményét, a "magyar öngyilkos dalként" elhíresült Szomorú vasárnapot többek között Billie Holiday, Serge Gainsbourg, Elvis Costello, Björk és a Portishead is feldolgozta. Az étterem az 1950-es években nyílt meg. 1979-ben Aubel Ervin neves vendéglátós vette át, akihez 1980-ban csatlakozott Rosenstein Tibor mesterszakács. A Kispipában az elmúlt évtizedekben megfordult a walesi herceg, Arturo Toscanini, Spencer Tracy, John Steinbeck, Arthur Rubinstein, Beniamino Gigli, Otto Klemperer és Ray Charles is.

Müller Péter Sziámi és Szakcsi Lakatos Béla közös projektje, a Pianissimo! Duó hat éve alakult és Seress Rezső ismert szerzeményeit is játssza.

Seress Rezső (1889-1968) rendkívüli tehetségű dalszerző volt. Bár nem tudott zongorázni, nem volt hangja, nem ismerte a kottát, dalait mégis egy ország, sőt egyik dalát az egész világ énekelte. Életét végigkövették a szerencsétlenségek, a szegénység és a bánat.

"Seresst mindig a dalszerző zseni etalonjának tartottam. Írt egy dalt, ami 135 lemezen jelent meg. Keresem a helyet, ahol egy-két hetente születhet egy új dal, és azt meg lehet mutatni az embereknek, a most újranyílt Kispipában erre lehetőségem lesz" - idézte a közlemény Müller Péter Sziámit.

Fotó: Archív

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.