Pesti Srácok

Dobos Dániel nyerte a Bartók Világverseny zeneszerzői fordulóját

Drumul Dracului című művével Dobos Dániel nyerte a Bartók Világverseny és Fesztivál zeneszerzői fordulóját. A győztes művet több mint kétszáz szerző darabja közül választotta ki a rangos zsűri.

MTI

A klasszikus zene egyfajta rétegzene, mégis egyre többen komponálnak darabokat, külföldön is, itthon is egyre több a zeneszerző - hangzott el az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

PestiSracok facebook image

Dobos Dániel, a Bartók Világverseny és Fesztivál zeneszerzői fordulójának győztese elmondta: a cím - Drumul Dracului - jelentése az ördög útja. Azért választotta ezt a címet, mert zongoradarabjának tartalmához, gondolatvilágához kiválóan illik. Mint mondta, egy moldvai táncdallamról van szó, amely fokozatosan gyorsul fel és vadul meg. Ahogy zongoradarabja is, amely a legfinomabb, legkisebb dolgokból épül fel fokozatosan a végéig. A mű kadenciaszerű, gyors, heves lezárással fejeződik be, mintha jönne a szél és ördögi kacajjal becsapná az ajtót. Mint mondta, elég nehéz zongoradarabról van szó.

Elmondta: a versenykiírásban öt és hat perc közötti művek írására kérték fel a zeneszerzőket. "Jó, hogy ilyen kereteket kapunk, mert néha nehezebb egy zeneművet úgy megkomponálni, ha azt mondják, hogy csináljunk, amit szeretnénk" - tette hozzá.

A Zeneakadémia II. éves zeneszerzés mesterszakos hallgatója további terveiről elmondta: mindenféleképpen szeretne tovább foglalkozni zeneszerzéssel. Mint mondta, tanára, Bella Máté hagyja, hogy a saját útján járjon, nem mondja meg hogy mit írjon, hanem olyan dolgokra hívja fel a figyelmét, amit belső szemlélőként nem biztos, hogy észre vesz. Egyfajta külső kontrollt jelen számára, ezáltal segíti, hogy minél minőségibb legyen a munka.

A versenyen II. helyen Szang Un Kang dél-koreai komponista zongoradarabja végzett, a III. helyezettnek járó díjat pedig egy dél-koreai és egy magyar pályázó, Dongryul Lee és Stark János Mátyás érdemelte ki.

Több mint kétszáz, a kiírásnak megfelelően 40 év alatti komponista írt darabot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által meghirdetett Bartók Verseny 2018-es zeneszerzés fordulójára. A 25 magyar jelentkezővel együtt 53 országból összesen 214 pályamű, 5-6 perces szóló zongoradarab érkezett a pályázatra. A legtöbb jelentkező olasz, amerikai vagy dél-koreai volt, de neveztek darabot Üzbegisztánból, Mexikóból és Iránból is.

A Thomas Adés brit zeneszerző, zongoraművész, karmester által vezetett nemzetközi zsűri tagja volt Unszuk Csin zeneszerző, Andrej Korobejnyikov zongoraművész és Fekete Gyula, a Zeneakadémia rektorhelyettese, a verseny művészeti vezetője. A díjakat vasárnap adták át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

Fotó: papageno.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)