Pesti Srácok

Értéktár program: újabb híres festmények kerülhetnek közgyűjteménybe

Hamarosan közgyűjteménybe kerülhet Csernus Tibor, Rippl-Rónai József, Jan Van Der Heyden, Giovanni Battista Pittoni és Willem Adriaensz Key egy-egy festménye az Értéktár program keretében - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

MTI

Az összegzés szerint az Elektronikus közbeszerzési rendszerben elindított közbeszerzési eljárás keretében az MNB Értéktár programja Csernus Tibor (1927-2007) Kossuth- és Munkácsy díjas festőművész Saint-Tropez című festményének tulajdonjogát 110 millió forintért, Jan Van Der Heyden (1637-1712) Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal című festményének tulajdonjogát 400 ezer euróért szeretné megszerezni. A műalkotásokra vonatkozó közbeszerzési értékhatárt el nem érő Giovanni Battista Pittoni (1687-1767) Szent József halála című festményét 20 millió forintért, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával című festményét pedig 45 millió forintért akarják megvásárolni a tulajdonostól.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint 58 ezer euróért már megvásárolták Willem Adriaensz Key (1515/16 - 1568) Férfiképmás című festményét. Az összegzés kitér arra, hogy a jelenleg folyamatban lévő adásvételek teljes adminisztrációs lezárása után - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - részletesen tájékoztatni fogják a közvéleményt. A jegybank minden esetben közgyűjteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év - meghosszabbítható - időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre, külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

Az Értéktár programot Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.

Az MNB Értéktár programjának keretében eddig megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást a jegybank honlapján az Értéktár menüpont alatt találnak az érdeklődők.

Kép: Csernus Tibor: Saint-Tropez

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.