Pesti Srácok

Ötvenéves a Kaláka együttes

Egy egész éven át tartó eseménysorozattal ünnepli fennállása 50. évfordulóját a Kaláka együttes. A jövő novemberig tartó időszakban lesznek magyar fellépések és fesztiválok, külföldi turnék és új lemez is, a záróesemény jövő novemberben egy dupla Müpa-koncert.

MTI

A sorozat szombaton indul a Kaláka klubkoncertjével a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahol a zenekar volt tagja, Huzella Péter lesz a vendég, később velünk lesz mások mellett Sebestyén Márta, Palya Bea, a Szélkiáltó és Ferenczi György is az 1-ső Pesti Rackákkal. Ebben az épületben azóta játszunk rendszeresen, amióta átadták - mondta Gryllus Dániel, az együttes alapítója a keddi budapesti sajtótájékoztatón. Mint felidézte, az ötlet, hogy legyen egy zenekar, amelyik énekelt verseket ad elő, Mikó Istvántól származik, ők ketten alapították meg a Kalákát 1969 novemberében a fővárosban. A csapathoz az első próbán csatlakozott Gryllus Vilmos; Mikó István 1973-ig volt az együttes tagja, akkor vették fel a Színművészeti Főiskolára. "1969 decemberében már előadtunk öt dalt a Tolcsvay-klubban, néhány hónappal később lépett be Radványi Balázs, aki Vilit pótolta, akit behívták katonának.

PestiSracok facebook image

A zenekarral azóta is jóban vagyok, a jubileumi év során magam is fellépek velük néhányszor" - jegyezte meg Mikó István. Huzella Péter húsz éven át, 1975-től 1995-ig játszott a zenekarban, a mai felállás 1996-ra alakult ki, Gryllus Dániel (fúvós hangszerek, citera) és Vilmos (cselló, gitár), valamint Radványi Balázs (mandolin, gitár, ukulele, cuatro, brácsa) mellett csaknem négy évtizede Becze Gábor a bőgős. 1996-tól állandó közreműködő a Kaláka Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorában Major Gábor gitáros, aki ha kell, helyettesít is. "A betlehemes műsorral újra elmegyünk Erdélybe, és december 2-án a Nemzeti Színházban is előadjuk a programot" - mondta Gryllus Dániel. A jubileumi évad különlegessége a Kaláka 50 hét határon át című turné, amelynek során a szomszédos országok egy-egy határ menti városába látogatnak el, ami után a magyar területen fekvő szomszédos településen is koncerteznek.

A párok a következőek: Sopron-Felsőőr; Miskolc-Kassa; Mátészalka-Beregszász; Debrecen- Nagyvárad; Szeged-Szabadka; Pécs-Drávaszög valamelyik települése; Zalaegerszeg-Lendva. Január 28-án a Vigadóban ünnepli Kiss Anna költőnő 80. születésnapját a Kaláka - az együttes a kezdetektől fogva zenésíti meg és énekli Kiss Anna költeményeit. Az ünnepi koncerten ott lesz Novák Péter és az Etnofon Társulás, Bognár Szilvia, Paár Julcsi, Ferenczi György és csapata, valamint az Eszterlánc is. A Kaláka története során Kányádi Sándor is kiemelten fontos szereplő volt: az együttes jövő májusban a Vigadóban és Kolozsváron Bogdán Zsolt kolozsvári színésszel közösen tart emlékestet az idén júniusban elhunyt Kányádi Sándor 90. születésnapja alkalmából. "1981-ben jártunk először turnén Erdélyben, ami csodálatos emlék" - tette hozzá Gryllus Dániel.

Jövő júniusban rendezik a 40. Kaláka Fesztivált Egerben, júliusban a magyarföldi Fatemplom Fesztiválon és Kapolcson a Művészetek Völgyében, a Kaláka Versudvarban játszik a zenekar. "2019 őszén immár negyedik alkalommal megyünk Dél-Amerikába az ottani magyar diaszpórához, a tervek szerint Argentínában, Brazíliában, Chilében, Uruguayban és Peruban lesznek fellépések". Az évad záróeseménye 2019. november 30-án egy dupla koncert a Müpában. Délelőtt a Miskolci Szimfonikusokkal közösen játszanak, ahol bemutatják a Hangol már a zenekar című műsorukat. Az esti gálán a Kaláka nagykoncertet ad vendégművészek közreműködésével.

A 2000-ban Kossuth-díjjal elismert Kaláka a már említettek mellett például Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Lackfi János verseinek megzenésítéseivel lett népszerű. Eddig mintegy harminc lemezt készítettek, a következő jövőre jelenik meg Őszi rigódal címmel. Ezen új és eddig hanghordozón nem kiadott Kaláka-dalok szerepelnek: a címadó Áprily Lajos-vers mellett többek között Oláh János, Ady Endre, Szabó T. Anna, Lackfi János megzenésített művei mellett a már régóta énekelt Örkény-egyperces, a Rossz álom is.

Fotó: Kaláka

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.