Pesti Srácok

Sajdik Ferenc életművéből nyílik kiállítás Budán

Kiállítást és könyvbemutatót tartanak A varázsló felemeli ceruzáját címmel Sajdik Ferenc Kossuth-díjas grafikus, karikaturista életművéből csütörtökön a Várnegyed Galériában Budapesten.

MTI

A december 8-ig látható kiállításon zömében színes Sajdik-rajzokat, pasztelleket, íróportrékat és portré-sorozatokat, valamint képregényeket és szólórajzokat mutatnak be - mondta el Kernács Gabriella művészettörténész, Sajdik Ferenc albumának szerkesztője. Sajdik Ferenc a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és más legendás figurák megalkotója a művészettörténész szerint nagyon különleges csoportportékat rajzolt. A kiállításon látható lesz többek között A 20. század, Szép volt fiúk! alcímű műve, amelyen a 20. század jellemző figurái, köztük Albert Einstein, Kós Károly vagy Bartók Béla tűnik fel.

PestiSracok facebook image

A magyar Nobel-díjasok és akik megérdemelték volna című alkotásán pedig azoknak a portréja is szerepel, akik nem kapták meg a Nobel-díjat, mint például Semmelweis Ignác - tette hozzá. Elmondta, hogy a 88 éves alkotó hatalmas életművel rendelkezik, amelynek csak egy szeletét, főként a színes alkotásait mutatják be a kiállításon, amely a Szülőföld Kiadó gondozásában nemrég megjelent A varázsló felemeli ceruzáját című album anyagából is válogat.

A könyv Sajdik színes és fekete-fehér munkáit egyaránt felvonultatja. A kötetben Sajdik alkotótársának, Csukás Istvánnak A varázsló felemeli ceruzáját címmel olvasható tanulmánya. A könyv és a kiállítás is innen kapta a címét - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az albumban Kaján Tibor karikaturistától, valamint Sajdik Ferenctől is olvasható egy-egy írás. A művész családjáról, zsoké édesapjáról és a balerina édesanyjáról mesél. Mindezek mellett Charles Baudelaire A karikaturista című szabad verse is szerepel az albumban.

Sajdik Ferenc 1930-ban született Neuenhagen bei Berlinben, 1965-ben lépett be a Ludas Matyi című legendás élclaphoz, ahol annak megszűnéséig, harminc éven át dolgozott. Azóta szabadúszóként tevékenykedik, rajzfilmeken dolgozik és folyamatosan készíti karikatúráit. "Sajdik egy nagyon jó képzőművész, aki remekül bánik a színekkel is és vidám, hömpölygő rajzai mögött sokszor komoly mondanivaló húzódik meg" - mutatott rá.

Hangsúlyozta, hogy Papp László gyűjtőnek köszönhetően nyílt meg Vácon Sajdik Ferenc Mosolyalbum című állandó kiállítása. A művészettörténész szerint Sajdik ahhoz a nagy nemzedékhez tartozott, amely a Ludas Matyinál várt ismertté úgy mint a fekete humor magyar művelője Várnai György, az abszurd karikatúrista Réber László, a filozofikus karikatúrista Kaján Tibor vagy a Hegedűs István (Hihi), aki melankolikus, fanyar rajzokat készített.

"Ezen belül Sajdik attól különleges, hogy a csetlő-botló kisembert rajzolta meg derűs életszeretettel. Rajzaiból a megbocsátó, összekacsintó szeretet árad, hogy mi emberek, mindnyájan ilyenek vagyunk" - tette hozzá a művészettörténész.

Fotó: Cultura.hu

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.