Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 10 éve halt meg Michael Crichton amerikai sci-fi író 

Tíz éve, 2008. november 4-én halt meg Michael Crichton amerikai író, filmrendező, producer. A rendkívül sokoldalú Crichton amellett, hogy sikerkönyvek tucatjait írta, számos sikerfilm forgatókönyvét jegyezte, elnyerte az Oscar- és az Emmy-díjat, neves orvos, antropológus és programozó is volt, ötvenéves korában pedig a világ legszebb emberei közé is beválasztották.

MTI

1942. október 23-án született Chicagóban, de New Yorkban nőtt fel. Újságíró apja már egész fiatal korától írásra biztatta, első cikke 14 éves korában jelent meg a New York Times hasábjain. Angol irodalmat tanult a Harvard Egyetemen, de a tanáraival támadt nézeteltérései miatt elveszítette ambícióit, az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor saját műve helyett George Orwell egyik esszéjét adta be, s professzora leminősítette az írást. Ezután az irodalomról az antropológiára nyergelt át, és summa cum laude eredménnyel diplomázott. Az angliai Cambridge egyetemen kezdett antropológiát oktatni, miközben programozással is foglalkozni kezdett. Hazatérve a Harvardon orvosi diplomát szerzett, de a praktizálás helyett az írást választotta. Orvosként is publikált, s egy ideig dolgozott a legnevesebb amerikai kutatóegyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT).

Első sikerkönyve, Az Androméda törzs 1969-ben, még orvostanhallgató korában jelent meg, művéből két év múlva forgatókönyvet is írt, amely nagy sikerű film alapjául szolgált. Crichton nyolc kalandregényt publikált John Lange álnéven, s Jeffrey Hudsonként egy orvosi-detektív regényt is írt, ami elnyerte a műfaj legrangosabb elismerését, az Edgar díjat. 1973-ban saját forgatókönyve alapján rendezte a Feltámad a vadnyugat című sci-fit, 1979-ben a Nagy vonatrablást, útjára indítva a techno-thriller műfaját. A két film közötti időszakban a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiótól egy orvosi thriller rendezésére is lehetőséget kapott, Robin Cook Kóma című regényéből.

PestiSracok facebook image

Egy kórház sürgősségi osztályán orvosként szerzett tapasztalatai ihlették 1974-ben forgatókönyv írására, ebből terebélyesedett ki 1994-ben a Vészhelyzet című tévésorozat. A tizenöt évadot megélt, világszerte hatalmas sikerrel futó sorozatot Crichton nemcsak producerként jegyezte, hanem az első három epizód forgatókönyvét is ő írta. Minden idők legsikeresebb orvosi témájú tévésorozata, amely egy sürgősségi osztály zűrös mindennapjait mutatta be, 1995 és 1999 között a legnézettebb volt Amerikában, az első évad Emmy-díjat kapott. A Vészhelyzetet Európa, Afrika, Ázsia és Dél-Amerika 195 országában sugározták és 22 nyelven szinkronizálták vagy feliratozták. Crichton saját Őslénypark regényéből írta a Steven Spielberg által rendezett Jurassic Park című film forgatókönyvét, az elsöprő siker nyomán a paleontológusok, hálából tudományuk népszerűsítéséért, az íróról neveztek el egy akkor felfedezett dinoszauruszfajt, a Crichtonsaurust (szó szerint Crichton gyíkja).

Crichton hét filmet rendezett, 11 forgatókönyvet írt, huszonhat regénye világszerte több mint 200 millió példányban kelt el. 1994-ben máig egyedülálló módon az ő művei vezették a könyves, a filmes és a televíziós sikerlistát (a Zaklatás című regénnyel, az Őslénypark című filmmel és a Vészhelyzet című tévésorozattal). Titka az volt, hogy lebilincselően szórakoztató módon mutatott be új tudományágakat és tudományos problémákat, például a magatartásmódosítást Az átprogramozott emberben (1972), a DNS-kutatást a Jurassic Parkban (1993), a kvantumfizikát az Idővonalban (1999), a nanotechnológiát a Prédában (2002), a globális felmelegedést a Félelemben (2004). Könyveinek szereplői és a cselekmény is a képzelet művei, de mindig tudományos eredményekre és adatokra alapozott, amelyeket azután a könyv elő- vagy utószavában dokumentált.

Egész életében érdekelték a számítógépek, maga is programozott játékot Atari, Commodore és DOS gépekre. A számítógépes animáció (CGI) egyik úttörője volt, e programoknak a filmkészítésben való úttörő alkalmazásáért 1994-ben megosztva Oscar-díjat kapott. A két méternél is magasabb, jóképű író a női szíveket sem hagyta hidegen, ami abból is látszik, hogy ötször házasodott meg, s egy lánya született. Crichtont 1992-ben a People magazin beválasztotta a világ ötven legszebb embere közé. Hihetetlen munkabírással dolgozott, 2008-ban azonban torokrákot diagnosztizáltak nála; a betegség néhány hónap alatt felőrölte, s 2008. november 4-én meghalt. Számítógépén még két regényt találtak, az egyiket befejezve - ez magyarul Kalózvizeken címmel jelent meg, a befejezetlen Mirót Richard Preston tette teljessé Crichton hátrahagyott jegyzetei és vázlatai alapján.

Kép: Vanity Fair

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!