Pesti Srácok

Elárverezték az Óz, a csodák csodája forgatókönyvterveit

Elárverezték az Óz, a csodák csodája forgatókönyvterveit: az előzetes becsléseknek megfelelően 1,2 millió dollárt (341 millió forintot) fizetett értük új tulajdonosa egy Los Angeles-i árverésen.

MTI

Az aukción 492 ezer dollárért (140,8 millió forintért) kelt el a legjobb filmnek járó 1947-es Oscar-díj, amelyet a Gregory Peck főszereplésével készült Úri becsületszó című film kapott.

PestiSracok facebook image

A Lázadás a Bountyn című 1935-ös filmnek szintén a legjobb film kategóriájában ítélt Oscar-díj 240 ezer dollárért (68,7 millió forint), a korábban becsült összeg kétszereséért kelt el.

Nagyon ritkák az olyan árverések, amelyeken Oscar-szobrokat kínálnak eladásra, mert 1951 óta a nyerteseknek bele kell egyezniük abba, hogy nekik vagy az örökösöknek előbb 1 dollárért fel kell ajánlaniuk az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiának, mielőtt máshol kínálják eladásra. Az akadémia szerint ugyanis az Oscar-díjakat elnyerni kell, nem megvásárolni.

Az eladott Oscar-díjak rekordját jelenleg David O. Selznick amerikai producernek az Elfújta a szél című 1939-es filmért kapott díja tartja, amelyet Michael Jackson 1,5 millió dollárért vásárolt meg 1999-ben.

A Profiles in History aukciósház az öt napig tartó licitálás után jelentette be, hogy az árverés összesen több mint 8 millió dolláros bevételt hozott. A legnagyobb összeget érő tétel, az Óz, a csodák csodája forgatókönyveiről Brian Chanes, a Profiles in History munkatársa korábban elmondta: "Az öt forgatókönyvterv Hollywood történetének legfontosabb kézirata". A 150 oldalnyi kézzel írott jegyzet végigköveti az Óz, a csodák csodája fejlődését az első tervezetektől a végső verzióig. A tételhez tartozik 16, a speciális effektusokat bemutató fotó is.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)