Pesti Srácok

Ifjú szívekben élnek - fiatal színészek, akikre érdemes odafigyelni top5

Ifjú szívekben élnek - fiatal színészek, akikre érdemes odafigyelni top5

Szubjektív lista következik, amelyet áttekintve nyugodtan hátradőlhetünk – tehetséges, szorgalmas, erős, kreatív, gondolkodó utánpótlással számolhatunk a színházban. Íme öt ifjú tehetség, akikre érdemes lesz odafigyelni a jövőben is.

MM - 061.hu

Vecsei H. Miklós

PestiSracok facebook image

A listát azzal az ifjú multitalentummal indítjuk, aki színházi és filmes szerepei mellett ír, rendez, és egyfajta kultúrmissziót teljesít az általa is alapított Sztalker Csoport - a másik két alapító ifj. Vidnyánszky Attila és Osváth Gábor filmproducer ötlete nyomán megvalósuló - olvasásnépszerűsítő projektjével. Ennek lényege, hogy a Budapest csomópontjain elhelyezett POKET-automatákból zsebméretű klasszikus és kortárs regényeket lehet vásárolni, ezzel remélve, hogy az okostelefonok görgetése helyett papíralapú kultúrát szippant magába az utazóközönség. Az ifjú színésztitán – aki 2015 óta a Vígszínház társulatának tagja - Mondjad, Atikám című József Attila-estjére lehetetlen jegyet szerezni, ő a Pál utcai fiúk Nemecseke, szerepel a Bűn és bűnhődésben, főszerepet játszik A félkegyelműben. Vecsei H. Miklós, vagy ahogy mindenki ismeri, Hasi, 1992. május 22-én született Budapesten, 2015-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályában. Színházi szerepei mellett alkalmanként filmekben, sorozatokban is találkozhatunk vele, szerepelt a Csak színház és más semmi és az Egynyári kaland című sorozatokban is. Állandó alkotótársa ifj. Vidnyánszky Attila rendezőnek, színészi feladatai mellett írói és dramaturgi munkák fűződnek a nevéhez. A közösen létrehozott Liliomfi című előadásuk 2016-ban a Pécsi Országos Színházi Találkozón két díjat is elnyert. Vecsei H. Miklós 2016-ban Junior Prima Díjban részesült.

Vecsei H. Miklós (Fotó: wikipédia)

ifj. Vidnyánszky Attila

Vecsei H. Miklós állandó alkotótársa következik: az 1993-as születésű ifj. Vidnyánszky Attila 2010-ben nyert felvételt a Színház-és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter osztályába. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban töltötte. Az egyetemi évek alatt a színészkedés mellett több rendezése is ment az Ódry Színpadon. 2014-ben megkapta a Gundel Művészeti Díjat, 2015-ben az egyetem elvégzése után a színikritikusok a legígéretesebb pályakezdőnek választották, 2016-ban Junior Prima-díjas lett. Az egyetem után dolgozott a Budaörsi Latinovits Színházban, ahol a Liliomfit vitte színre, majd a Gyulai Várszínházban megrendezte a III. Richárdot, amely később a Nemzeti Színház repertoárjára került, 2016-ban a Radnóti Színházban vitte színre Bulgakov Iván, a rettenet című darabját. 2017-ben a Vígszínház társulatának a tagja lett. Édesapja, Vidnyánszky Attila rendező jelenleg a Nemzeti Színház igazgatója. Azt mondja, édesapja nevét viselni egyszerre áldás és átok, de már nem bánja. Apja előre figyelmeztette rá, sokan pedig azt tanácsolták, hogy változtasson nevet, de ő nem tette. Egyetemista volt, mikor nagy viták voltak a Nemzeti Színház igazgatósága körül, ami az egész színészvilágot megbolygatta, őt is sokan megtalálták, de tanárai és társai segítségével ki tudott maradni a dologból. 2018-ban mutatták be rendezésében A félkegyelműt. Októbertől Chaplin A diktátorjában játszik főszerepet, amit, Magyarországon elsőként, Eszenyi Enikő rendez. Ezenkívül újra műsorra tűzték a repertoárban 110 éve szereplő Molnár Ferenc Liliom című darabját, ezúttal Attila rendezésével. Tavaly megkapta az Ajtay Andor díjat, amit a Vígszínház két legjobban teljesítő színésze kaphat meg. A színház mellett a filmes munkák is megtalálták: 2011-ben szerepelt az Égi madárban, 2014-ben a Szarvassá változott fiúban. 2015-ben főszereplőt alakított a Veszettekben. Játszott a nagysikerű Aranyélet című sorozatban is, Thuróczy Szabolcs fiatal karakterét alakította, ezt követte a Vándorszínészek című film.

ifj. Vidnyánszky Attila (Fotó: Adrián Zoltán/fidelio.hu)

Olasz Renátó

Olasz Renátó 1992-ben született Tiszavasváriban. Tanárai hamar észrevették tehetségét és a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatára küldték. A rendezés volt minden álma, de mivel középiskola végén, mikor beadta a papírjait a négyévente induló rendező szakra, még nem volt érettségije, ezért be sem engedték a felvételire. Nem várt újabb négy évet, jelentkezett a színművész szakra, ahová rögtön fel is vették, méghozzá Máté Gábor osztályába, színművész szakra. Az egyetem utolsó két évében a gyakorlatot a Radnóti Színházban töltötte, ahol eleinte kisebb szerepekkel kellett beérnie, de nem kellett sokat várnia, hamar megtalálták igazán komoly, sok felkészülést igénylő szerepek is, ezekkel búcsúzik a társulattól. Az Aranyélet című sorozat castingjára az egész végzős osztály jelentkezett, őt pedig gyorsan ki is választották Miklósi Márk szerepére. Míg a testvérét alakító Döbrösi Laura játékát sokan lehúzták, Olasz Renátót dicsérte a kritika.

Olasz Renátó (Fotó: Németh Dániel)

Vilmányi Benett

Vilmányi Benett 1994-ben született, a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatán érettségizett. 2013-2018 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt, 2018-tól a Radnóti Színház tagja. Tizenhárom éves korában Sopsits Árpád beválogatta A hetedik kör című filmjébe, előtte meg sem fordult a fejében a színészet. Országos ismertséget a Terápia című sorozat hozott neki, amelynek 3. évadában a börtönviselt Zsoltot alakította. A kritikusok imádták, a főszereplő Mácsai Pál mellett Vilmányi gyűjtötte be a legtöbb elismerést. A 2017-es Friss Hús rövidfilmfesztiválon ő kapta a legjobb magyar színésznek járó elismerést az Asszó és a Welcome című filmekben nyújtott alakításáért, de a könnyedebb műfajban is kipróbálta magát, mikor elvállalta a Korhatáros szerelem című sorozat egyik szerepét.

Vilmányi Benett a Terápia című sorozatban (Fotó: HBO)

Törőcsik Franciska

Törőcsik Franciska 1990. április 28-án született Budapesten. Édesanyja pszichiáter, édesapja egy gyógyszergyártó cég alkalmazottja. Vezetéknevén kívül semmi köze Törőcsik Mari színésznőhöz. Földessy Margit Színitanodájának volt a növendéke, majd a Színház és Filmművészeti Egyetem zenés színész szakán diplomázott. Négy évig a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, jelenleg szabadúszó. Mindössze tizennyolc évesen megkapta a Napszúrás című film főszerepét. 2010-ben a Tiszta kézzel című kisjátékfilmben szerepelt. 2012-ben a Rosszkor című kisjátékfilmben láthatták a nézők, majd Fliegauf Benedek Csak a szélbe című filmjében volt látható. 2014-ben a Couch Surf című vígjáték egyik szereplője, ugyanebben az évben a Swing című zenés filmben a hangját is megmutathatta. 2016-ban a Gondolj rám! című filmben játszotta az egyik medikát. Színpadi és mozgóképes szerepei mellett szinkronszínészkedik, több filmben is hallhattuk már a hangját. Törőcsik Mari oldalán szerepelt az Aurora Borealis - Északi fény című filmben, és Goda Kriszta BUÉK című filmjében is, amelyet tavaly december elején mutattak be - ennek apropóján készült interjúnkat ITT olvashatják.

Törőcsik Franciska (Fotó: MTI/Mónus Márton)
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)