Pesti Srácok

Magyar Házat adtak át kárpátaljai Nagydobronyban

Magyar Házat adtak át kárpátaljai Nagydobronyban

A világ összes magyar közössége közül a legnehezebb helyzetben a kárpátaljai magyarság van, ezért mindenkor számíthat Magyarország feltétlen támogatására - jelentette ki Grezsa István miniszteri biztos szombaton Kárpátalja legnagyobb magyar községében, Nagydobronyban, ahol anyaországi kormányzati támogatással épült Magyar Házat adott át.

MTI

Avató beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: az, hogy a magyar közösségek közül a legnehezebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számíthat a világban élő valamennyi magyar szolidaritására és támogatására, jól mutatja: az életképes nemzetek sorába tartozunk. Hozzátette: az elmúlt száz év során velünk történtek ellenére biztosak lehetünk abban, hogy a 21. században sikeres és erős Magyarországot fogunk felépíteni. Kiemelte, a Nagydobronyi Magyar Háznak az üzenete a gyarapodás és remény mellett az, hogy érdemes magyarnak lenni és maradni Kárpátalján, a magyar nyelvet és kultúrát megőrizni, és úgy továbbadni, ahogy azt az őseinktől kaptuk.

PestiSracok facebook image

Ebben a kárpátaljai magyarok számíthatnak Magyarország feltétlen támogatására - tette hozzá. A miniszteri biztos azt is elmondta, a magyar kormány mintegy 70 millió forintot fordított a beruházásra, amelynek eredményeként Kárpátalja legnagyobb magyar községében egy modern kulturális központ jött létre. A Nagydobronyi Magyar Ház - a hasonló rahói, beregszászi, ungvári, munkácsi központok mellett - fontos befektetés a kárpátaljai magyarság jövőjébe - hangsúlyozta Grezsa István, aki biztatónak nevezte az idei évkezdetet Kárpátalján, utalva arra, hogy pénteken Munkácson a térség egyik legkorszerűbb, magyar kormányzati támogatással épült római katolikus óvodáját adták át.

Kép: Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökének beszédét hallgatják a helyi Magyar Ház ünnepélyes megnyitásán a kárpátaljai Nagydobronyban 2019. január 12-én. Fotó: Nemes János /MTI

Hidi László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nagydobronyi alapszervezetének az elnöke beszédében elmondta, hogy a Magyar Ház igen nagy hiányt pótol, hiszen a hatezres településnek eddig nem volt művelődési háza. Mint kifejtette, az impozáns kétszintes létesítmény nemcsak Nagydobrony, hanem a környék magyarságának is a művelődési központja lesz, otthont ad majd a falugazdász hálózat szakképzési tanfolyamainak, hagyományőrző foglalkozásoknak, filmklubnak és helytörténeti múzeumnak. Az ungvári járási Nagydobrony polgármestere, Popka János köszönetet mondott a magyar kormánynak és személyesen Grezsa István miniszteri biztosnak azért az óriási támogatásért, amit eddig a település az anyaországtól kapott.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt nyolc évben a Nagydobrony elképesztő ütemű fejlődésen ment át, szinte városi jelleget öltött, és a kárpátaljai magyarság egyik kulturális központjává vált a sok beruházásnak köszönhetően. Ezek között említette a magyar kormányzati támogatással felújított református líceumot, az óvodát, az iskolát, és az utcák aszfaltozását. Egyúttal a reményét fejezte ki, hogy a magyar ház újabb lendületet ad Nagydobrony fejlődésének és szellemi gyarapodásának.

Vezető kép: Nemes János /MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)