Zománc, mint műtárgy: március végéig még látható a Vasarely Múzeum tárlata
Az óbudai Vasarely Múzeum meghosszabbította az Égetett geometria. Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1968–1972) című időszaki kiállítását, amelyet az acb Galéria közös rendez.
061.HU
Az 1968 és 1973 között nyaranta a bonyhádi zománcgyárban dolgozó művészek – Bak Imre, Fajó János, Ficzek Ferenc, Hopp-Halász Károly, Kismányoky Károly, Lantos Ferenc, Major Kamill, Papp Oszkár, Pauer Gyula, Pinczehelyi Sándor, Szelényi Lajos és Szijártó Kálmán – alkotói tevékenysége jóval többnek bizonyult egy médium és annak technikai kihívásaival való kísérletezésnél. Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport (Aknai Tamás, Ficzek Ferenc, Halász Károly, Kismányoki Károly, Pinczehelyi Sándor, Szelényi Lajos és Szíjártó Kálmán) és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek a Bauhaus vizualitásából és szellemiségéből is inspirálódhattak, köszönhetően pécsi születésű mestereinek: a konstruktív-geometrikus stílus Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor életművén keresztül szivárgott be a pécsi művészeti közeg szövetébe. A Bauhaus ebben az évben ünnepli alapításának 100. évfordulóját.
A zománc tartós, időjárásálló tulajdonságai lehetővé tették a fiatal alkotók számára, hogy az anyag felületét és formáját egy – Victor Vasarely által is manifesztált – demokratikusabb vizuális univerzum eszközévé tegyék. Szabadtéri alkalmazása, köztéri bemutatásra tették alkalmassá, összekötve a belső és külső tereket, a természetet és a várost, a stabilitást és a mozgást, az esztétikát és a tartalmat, végül pedig a művészetet és az életet.
