Pesti Srácok

"„A férjem egy szörnyeteg. Ha visszajön, megölöm.” - Az Apró mesék című filmről

"„A férjem egy szörnyeteg. Ha visszajön, megölöm.” - Az Apró mesék című filmről

Azt már lehetett sejteni, hogy a Szász-Köbli alkotópáros által jegyzett Apró mesék – ahogyan korábbi közös munkáik is – jó film lesz, de hogy az „ahhoz képest, hogy magyar, jó”-beidegződésen messze túlmutató, a film noir, a történelmi dráma és a thriller műfaji sajátosságait ügyesen ötvöző, pazar színészi teljesítményekkel párosuló, minden ízében igényes magyar mozit kapunk, arra nem számítottunk. Kritika.

MÉNES MÁRTA – 061.hu

„Végre egy magyar film, amiben nem röhögsz a CGI-effekteken”, mondta Szabó Kimmel Tamás a 061.hu-nak adott interjúban, aztán amikor a film első perceiben a II. világháborúban lebombázott Budapest nyomasztóan valóságos panorámája tárul elénk, tényleg dobunk egy hátast. Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró – korábbi közös munkái, A berni követ, Félvilág, Örök tél után – végre olyan büdzsével dolgozhatott, amely lehetőséget adott a kompromisszumok nélküli vizuális megoldások, a monumentális látványvilág megteremtésére. A bombázások sebhelyeit viselő épületek, a felrobbantott Duna-hidak, az archív felvételek, a korabeli zenék mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a néző valóban közel kerüljön ehhez a zűrzavaros és kaotikus időszakhoz.

PestiSracok facebook image

Hónapokkal a II. világháború után káosz és bizonytalanság uralkodik Magyarországon. Hankó Balázs szélhámos (Szabó Kimmel Tamás) megpróbál ebből hasznot húzni, apróhirdetéseket böngészve, a fronton eltűnt hozzátartozóik után kutató hirdetőkre vadászik. Jóhiszeműségüket kihasználva, heroikus történeteket hazudva csal ki ételt, ajándékokat, pénzt tőlük, míg nem az egyik rosszul sikerült próbálkozás után menekülni kényszerül Pestről. Egy titokzatos nő (Kerekes Vica) és a fia (Tóth Bercel) nyújt számára menedéket az erdő mélyén. Miközben háborús démonjaival viaskodik, szenvedélyes szerelmi viszonyba keveredik a nővel, akinek a férje (Molnár Levente) bármelyik nap hazatérhet a frontról.

Szabó Kimmel lubickol a szerepben, jól áll neki a kisstílű bűnöző szerepe, és úgy válik szerethetővé, hogy közben nem felejtjük el, „honnan jött”. A nálunk eddig keveset foglalkoztatott Kerekes Vica is jól jeleníti meg a lágy, szeretetre éhes és a bosszúvágytól vezérelt nő kettősségét. De a film legparádésabb alakítása az erdélyi Molnár Leventéé – aki a szerepre eredetileg kiválasztott Nagy Zsolt helyére ugrott be, és milyen jól tette –, Bérces Vince a legösszetettebb karakter a filmben, kíméletlen, agresszív, kegyetlen, ugyanakkor a fókusz át-átkerül lelki vívódására, pláne akkor, amikor sírva fakad, miközben veri a feleségét. (Ez ráadásul nem rendezői utasításra történt, Szász Attila egy interjúban elmondta, hogy a színész olyannyira belelovalta magát az áldozatszerepbe, hogy sírva fakadt, ráadásul ezt először nem is látták, mert a kamera Kerekes Vica arcát vette – a szerk.).

Szász Attila szándéka szerint az Amerikában ez idő tájt született film noir műfaji jegyeit szerette volna hazai környezetben megidézni, ez már a főcímnél szembetűnő. A noir-os panelek, úgy mint a hátborzongató zene, vagy a karakterek közötti tapintható feszültség pedig egyértelműen a hitchcocki univerzumba kívánja helyezi az Apró meséket. Azzal, hogy a film a történelmi dráma, a romantikus film és a thriller stiláris készleteit próbálja összefésülni, nem kis kockázatot vállal, Szász azonban ügyesen kimérve, kellő ízléssel nyúl hozzájuk, ezzel elkerülve a mozi műfaji katyvasszá alakulásának lehetőségét.

Ez a film azért is mérföldkő, mert rámutat: mi, magyarok is tudunk jó thrillert csinálni, még akkor is, ha az Apró mesék többnyire már ismert, kiszámítható fordulatokkal dolgozik. A film másik nagy erénye, hogy történelmi környezete ellenére egy mindig aktuális témát dolgoz fel. Tűpontos tabló helyett a háborút követő bizonytalan, politikailag átmeneti időszak inkább a sztori hátteréül szolgál, ebbe, a már önmagában is nyomasztó kontextusba helyezi az alkotópáros a családon belüli erőszak témáját.

A figyelmet folyamatosan fenntartó, csavaros és okos film született bravúros színészi játékokkal, úgyhogy irány a mozi!

https://www.youtube.com/watch?v=4yqHfyvsNL8

Fotók: Vertigo Média

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.