Pesti Srácok

Mishmi takinok születtek a Nyíregyházi Állatparkban

Két mishmi takin (Budorcas taxicolor) született a Nyíregyházi Állatparkban.

MTI

A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, megjelenésében inkább kis termetű szarvasmarhára emlékeztető takint 2009 óta tartja az állatpark. Az eddig egy ivarérett hímből, két ivarérett nőstényből és két borjúból álló csordában - két hónap eltéréssel - két utód is született - közölte Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető-szóvivő csütörtökön az MTI-vel.

PestiSracok facebook image

Az állatkertekben igazi ritkaságnak számító takinokból a világon mindössze négyszáz egyed látható mesterséges körülmények között. A 2009-ben Németországból érkezett bika az Európai Fajmegőrzési Program keretében került a parkba, őt követték 2014-ben nőivarú társai, 2017-ben mindkét nősténynek született borja.

A nemrég született takin féltestvérek 220 nap vemhesség után jöttek világra, pár órával születésük után már lábra is álltak. A kis bikákat anyjuk naponta többször szoptatja, egészen kilenc hónapos korukig.

A külső jegyek és az elterjedési területek alapján a takinoknak négy alfaját - aranyszőrű, bhutáni, szecsuáni és mishmi - különítik el. Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a 350 kilogrammot is elérheti.

A mishmi takin nevét az Arunácsal Prades területén magasodó Mishmi-hegyekről kapta. Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. A természetben a Himalája keleti vidékén, csordákban élnek, amelyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak. Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő-, ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak.

Mivel természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége pedig fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat.

fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)